Zsablya/Zablja, Zabalj, Zeble, Sablia, Josifovo Selo/Josefsdorf, Zsablya (Žabalj) Csurog (Čurug) és Sajkásgyörgye (Đurđevo), közötti település a Tisza mellett. 1272-ben Seble néven említik először. 1784-ben a sok áradás miatt a Tiszától távolabb telepítették. 1910-ben 7993 lakosából 5090 szerb, 1722 magyar és 1074 német volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásának székhelye volt. Az 1942-es magyar razziának kb. 400 szerb esett áldozatul. 1944 végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlásul mintegy 2000 magyart és németet öltek meg. 2002-ben 9598 lakosából 8672 szerb, 202 cigány, 88 horvát, 85 magyar volt. Római katolikus temploma a város központjában találhat a szerb templom szomszédságában. A templomot az egykori római katolikus vallású Magyar és német lakosság építtette. Sajnos a második világháború folyamán, mindkét nemzetnek el kellett, hogy hagyja Zsablyát és így a templomnak alig maradt néhány hívője. Ma a hívek száma megközelítőleg 200-250-re tehető. Sajnos a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt templom, nagyon rossz állapotban van, teljesen megvan rongálódva külsőleg, mind a harangtorony mind az oldalfalak. Belsőleg sem sincs a legjobb állapotban ezért nagy szűksége van a felújításra. A templom rövid története: A plébánia ősi, 1805-ben alapították. A templom védszentje: Havas Boldogasszony. Az első templomot 1825-ben, majd az újat 1900-01-ben építették. 1960-ban elvégezték a külső felújítását. A templom méretei: hossza: 43,6 m, szélessége: 16 m, a hajó magassága 14, 5 m, a torony 35 m magas. Két harangja van. Az anyakönyvet 1826-óta vezetik. A temetőben van a Szent Mihály kápolna 1940-ből, sajnos romos állapotban. Az istentiszteletek nyelve horvát és magyar. A plébániát Titelről látják el. 1910-ben 7993 szerb, magyar és német lakosa volt. 1991-ben a 8768 lakos közül 61 magyar nemzetiségű, 2002-ben  a 9.598 lakosból 85 magyar nemzetiségű, 88 horvát és 4 német.
Forrás: Czini Tibor írása a Templom.hu honlapon
Zsablya. 1526 előtt Zeble, de mint plébániát ez időben nem említik. 1770-től Titel filiálisa. Német, sokacz és magyar katolikusai számára a plébániát 1805-ben szervezték Csurog, Deszpot-Szent-Iván, Nádaly, Káty és Szent-György filiálisokkal. Ezekből Egyházas-Szent-Iván és Szent-György 1526 után eltűnt plébániák. Határában feküdt még Bába-Szent-Péter, 1526. előtti plébánia is. A pátrónusi jogot a katonai hatóság gyakorolta, a Határőrvidék felosztása után azonban a kegyúri jog kérdése függőben maradt 1904-ig, midőn azt a kincstár magára vállalta. Első temploma 1805-től magánházból átalakított kápolna volt. Második temploma 1826-ban épült, melynek helyébe a kalocsai érsek 1900-01-ben Havi Boldogasszony tiszteletére szép, modern templomot építtetett 43˙5×16 m térfogattal. Anyakönyvei 1805-től vannak. A hívek száma 1908-ban 2442. Plébánosa 1805-55 Vidákovics Ignácz. Adminisztrátorok: 1856-70 Halász Imre, 1871-80 Tauszky András, 1880-89 Garay Károly, 1889-1903 Szabó Pál, a ki 1904-től plébános.
Forrás: Winkler Pál: Plébániák története
Zsablya. Járási székhely. Igen régi telep lehet, mert őskori temetőhelyeket találtak itt; azonban múltjából a legrégibb emlékünk 1514-ig vezet csak vissza, a mikor Dózsa György elfoglalta a szerémi püspöknek titeli és zseblei (Zsablya) várait. 1556. évi térképen szintén Zeblie van feltüntetve. Az 1699. évi török határmappán egy Morutva mocsár és fok és Haladovacki fok által alkotott sziget közepén, a Tisza partján van Sablia falu, mellette délre egy hídfő és egy Sobliatzki-ribnyik. 1686 után Zsablya lakosságából határőrséget alakítottak. 1697-ben Jenő herceg Nehemnek azt parancsolta, hogy Zsablyánál a Tiszaparton egy sáncot készíttessen s rakja meg katonasággal. A török azonban így is elfoglalta, de később ismét a császáré lett. Az 1699. évi béke értelmében többi között a Zsablyai erődöt is le kellett rontani. Az 1702. évi összeírás szerint Zsablyán a határőri katonaság 12 pusztát használ. 1728-ban a zsablyai sáncnak kapitánya Siván Zorics volt egy gyalog s egy lovas századdal. Ide tartoznak Egres, Martincze, Novoszeló, Paska, Csicsov, Bozev puszták. Egy 1738. évi térképe Zablie van feltüntetve s ettől nyugatra Gala. 1740 körűl a vármegye arról panaszkodik, hogy Sablia 90 katonát tartozik adni, pedig 300 adófizető is találtatnék itt. A katonai sánczhoz Paska, Csicsov és Martincze puszták tartoznak. A tiszai határőrvidék feloszlatásakor Zsablya 1750 november 1-én a vármegyének és kamarai földesurának adatott vissza. 1756-ban a falu határában egy Cserne-greda nevű fűzfás sziget volt. 1763-ban ismét katonai hatóság alá kerűlt és csajkás katonai szolgálatot teljesített. A falutól fél órányira a Tisza felé most is halmok vannak. Ott állott régen a falu, mely, mint mondják, a Tisza beszakasztásától Zsablyék, Zsabaly, Zsablya nevet kaptak. A sok áradás miatt mai helyére tétetett át és II. József császártól 1784 óta Josefdorfnak mondták, a mely elnevezés még 1816-ig is előfordul, bár régi nevét is megtartotta. A görög keleti templom a szerb lakosság költségén 1835-ben épült. Római katolikus plébániája 1825. óta áll fenn. A római katolikus templom és iskola 1832-ben épült. 1901-ben újat építettek. Az ág. ev. anyaegyház 1900-ban alakúlt s templomot 1902-ben épített. A községtől nyugatra van egy Kopovó mocsár és egy Vracsara nevű 180erdő. Zsablyától délnyugatra három halom és egy földvár maradványa, Novoszeló puszta felé Mozsorig tizennégy nagy halom látható, a melyek között egy földvár is van. A csajkás miliczia feloszlatásakor 1873-ban Zsablya a vármegye hatósága alá kerűlt vissza. A község határa 21,630 kat. hold. Ebből a község birtoka 6282, az angol-ausztriai banké 2296, a magyar királyi kincstáré 1190, a titeli töltésépítő társaságé 686 hold. Határában vannak Rózsamajor, Alató, Zsablyaújfalu (előbb Novoszeló). Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Zsablyán volt 7819 lélek 1515 házban. Anyanyelv szerint: 1605 magyar, 1036 német, 23 kisorosz, 4995 szerb, 155 czigány. Vallás szerint: 2369 róm. kath., 22 gör. kath., 4984 gör. kel., 261 ág. ev., 24 ref., 117 izr., 48 egyéb. A lakosság két olvasó- és egy temetkezési egyletet tart fenn. Van takarékpénztár és önsegélyző szövetkezet. Zsablya szolgabírói és járásbírói székhely, van posta- és távíró-hivatala, vasúti állomása és három országos vásárja. - Bozé. E községhez közel feküdt 1728-ban a zsablyai katonai sánchoz tartozó íly nevű puszta, a mely a török hódoltság előtt falu volt. 1396-ban Bozéi Márton fia János királyi ember. Nem sokkal később Bozéi előnévvel tűnik fel Rőt László, a kit 1406-ban Csiregszentpéter birtokába igtattak. Bozé falut a XV. században az Egresi Idecski család kezén találjuk, mely család 1506-ban magtalanul elhalt. A török defterek 1553-ban a titeli nahijéban említik a falut négy fizető és hat nem fizető házzal; 1570-ben tizenegy és 1590-ben huszonnégy adózó háza volt a falunak. A XVIII. század elején már puszta. 1731-ben Bács vármegye panaszolja, hogy a zsablyai katonai sánczhoz erőszakkal csatolták oda ezt a pusztát és így jogtalan volt az 1728. évi összeírásban oda történt soroztatása.
Források: Az országos és bácsvármegyei levéltárak. - Fejér György: Codex Diplomaticus. - Zichy-család okmánytára I-IX. kötet. - Bácsvármegyei történelmi társaság Évkönyei. - Iványi István: Bácsvármegye történelmi és földrajzi helynévtára. - Csánki Dezső dr.: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. - A helyszínen gyűjtött adatok.

Forrás: Iványi István: Bács-Bodrog vármegye községei