A verseci erődítmény
 
     Versec mint település csupán a XV. század elején tűnik fel okiratokban. Ekkor erősen szláv elemekkel áthatott lakosú helység volt. Neve is szláv eredetű: podvrsan = orom alatt vagy vrhsácz = hegyes hely elnevezésekből származtatják.
     A helységet 1427 május 19-én Zsigmond király adományozza Nagymihályi Albertnek s fiainak: Jánosnak, Lászlónak és Györgynek, érdemeik elismeréseként jutalmul a Krassó megyei Szentgyörgy uradalmat – amelynek alkotó része volt Podversa (a mai Versec) falu is.
     Nem sokkal később azonban – 1444-ben – Nagymihályi  György hűtlenségbe esve, elveszti birtokait amelyeket Hunyadi János kormányzó lefoglalt, tehát Versecet is.
     1550 január 10-én Nagymihályi Albert utódai a garamszentbenedeki konvent előtt ovást emeltek az ellen, hogy a szentgyörgyi uradalmat, tehát Podvrsan falut is, Ferdinánd királytól Petrovics Péter és Fráter György megszerezhessék. Az óvás azonban tárgytalanná vált midőn 1551-52-ben mind Krassó megye székhelye mind pedig Temesvár török kézre kerülnek a hozzájuk tartozó uradalmakkal együtt.
     Ami a verseci “várat”, illetve erődítményt illeti, pontosan nem tudható mikor épült. Azt tudjuk viszont, hogy Zsigmond (1387-1439) király idejében a török betörések ellensúlyozására épült a délmagyarországi várak többsége, feltételezhetően Versec is. Okmány ugyan nincs erre nézve csak a csákival való hasonlatosságból kifolyólag (amely 1393 körül épült) feltételezhető, hogy Versec erődítmény is – amely Podvrsan védelmét volt hivatott biztosítani – ebben az időben épülhetett.
    A várat 1456-ban II. Mohamed egyik vezére, Gázi Báli bég, rövid ideig megszállva tartotta.

     1552-ben amikor Ahmed pasa Temesvár ellen vonult, előbb Versecet foglalta el. Ahmed a hegyivár alatt a tójellegű Kis-Rét partján négyszögű, tömésfalkerítésű, 400 lépés kerületű palánkot építtetett.
     A török világban Versec a temesvári vilajethez tartozott, Erdély határán fekvő végvár volt.
     1590-1591-ben a verseci vár helyőrsége csupán 1 török agából, 2 török altisztből és 20 keresztény szerb zsoldosból állott.
     1594 márciusában 200 fős szerb csapat, élükön Moydzás Péterrel, megtámadták a verseci palánkot és a törökök ott lévő barmait elhajtották. Szinán ezért a tettükért panaszt tesz Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemnél kérve a tettesek negbüntetését. Erre a szerbek a hegyi várat is ostrom alá veszik. Akkori szokás szerint a szerb csapat vezére Halabur Jankul és a várbeli török aga párviadalra keltek amelyből a szerb került ki győztesen megölve a török agát. Ennek ellenére a törökök tovább védelmezték a várat míg az új temesvári pasa, Hasszán közeledtének hírére feladták a szerbek az ostromot.
     1595 nyarán a Báthory Zsigmond által a törökök ellen küldott Borbély György csapata bevette előbb Bokcsa várát majd Versecet is, a török védőket kardélre hányva.
     1605-1606-ban azonban Versec vára már újra török kézen van.
     1658-ban a lugosi bánság is török kézre kerül, ezzel Versec megszűnt az erdélyi fejedelemség végvára lenni. A vár e harcokban megrongálódott, szinte romba dőlt. Nem is erősítették meg többé. Evlia Celebi török utazó 1666-ban írja a várról: "… hegyen mandula alakban épült, erős kőépítkezésű szép vár. Itt-ott azonban egyes helyeken már oly repedezett, hogy télí napokon a pásztorok juhaikat teleltetés végett a repedéseken hehajtják. Emberek nem is laknak a várban. E várból hét napijárásra is ellátni". A palánkról megemlíti, hogy 20 várkatonája, 4 sáhi ágyúja és más felszerelése van. Benne egy deszka-minaretes dsámi és 8 deszkatetejű katonaház található. Keletre néző kapuja fából van, e1őtte felvonóhíddal. Az árkon kívül már a falu házai találhatók. A felső vár felé szőlők helyezkednek el. “Kék szőlője ízletes, a leve azonban csípős", jegyzi meg a török utazó.
     Török időkben Versec határában a várostól északra még egy másik palánk is létezett. Alakja kerek, 4 árokkal és 15 ár belső területtel rendelkezett. Kapuja a keleti oldalon volt.
 
                                    Pálkovács István

Forrás: Útjelző  III. évfolyam 8. szám  2003 március, az ERDÉLYI  KÁRPÁT EGYESÜLET Bánsági Osztályának honlapjáról.