Versec, törvényhatósági joggal felruházott város, Temes vármegye déli részében, a Kudrici hegycsoport Ny-i tövében, Dél-Magyarország legcsinosabb városainak egyike; székhelye egy görög keleti püspöknek, szentszéknek és esperességnek, a V.-i járás szolgabírói hivatalának, járásbíróságnak, közjegyzőségnek, a 7. honvéd gyalogezrednek és csendőrszakasz parancsnokságnak; van m. kir. állami főreáliskolája, 2 ipar- és kereskedelmi tanonciskolája, 2 kórháza, szerb menedékháza, 2 kisdedóvója, több egyesülete, hitelbankja, takarékpénztára, adóhivatal, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelenik meg a Délvidék c. lap és itt székel a V. és vidéke magyar nyelv-terjesztő egyesület. Jelentékenyebb ipartelepei: 2 cognacgyár, gőzkeményítőgyár, szalámigyár, gőzmalom, gép- és rézárugyár és vasöntő; van továbbá ménteleposztálya, élénk marhavására és azelőtt igen jeles (a filloxera pusztításai folytán erősen csökkent) bortermelése (vörös és fehér). Selyemtenyésztése és kereskedelme élénk. 1892 nov. 2. leleplezték a honvéd emlékszobrot. Lakóinak száma 1850-ben 17 244, 1870-ben 21 095 és 1891-ben 21 859, továbbá 262 katona; a lakosok közt van 1254 magyar, 12 154 német, 62 tót, 469 oláh és 7712 szerb; hitfelekezet szerint 12 622 r. kat., 8271 görög keleti; 169 ág. evang., 80 ev. ref. és 695 izraelita. A házak száma 3803. Határa 19 560 ha. V. ö. Halaváts Gy., Versec vidékének földtani térképe; Milleker B., Versec szab. kir. város története (Budapest 1887).
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Versecz, nagy és népes város, Temes vármegyében, Temesvárhoz délre 10 mfdnyire, saját postahivatallal. Lakja 13,868 lélek, kik 5596 r. kath., 180 hébert, 100 protestánst kivéve, n. e. óhitűek; nyelvet illetőleg szerbek, németek, oláhok, magyarok. Kath. és n. e. óhitű templomok. Székhelye a verseczi görög n. e. püspöknek. Van itt postahivatal, sótisztség, kamarai uradalmi tiszttartóság, számos kézműves. A selyemtenyésztés nagy divatban. Gazdag határa első osztálybeli, s van 373 egész úrbéri állománya. Roppant szőlőhegyén jó és sok bort termeszt. Egy hegytetőn valami kastély omladéka most is látható, de kié lehetett, nem tudhatni. F. u. a kamara.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára