A temesvári Bega-hidak képes krónikája

 

               Történelem, előzmények
 

1212. - A temesvári vár első hiteles okleveles említése egy, II. Endre király által kiállított adománylevélben, mely Sebus mesternek juttatja Gyad négy ekényi pusztáját: „terram Gyad at quatuor aratra a castra Temesiensi” . (egyes történészek nem fogadják el!)

1266. - Mindenki által fenntartások nélkül elfogadott okirat, mely megemlíti Temesvárt, egy adománylevél, melyben IV. Béla fia, ifjabb István király többek között a még megmaradt két várjószágot Rétit és Popd-ot elajándékozza hűséges szolgálóinak.

1307. - Károly Robert Temesvárra látogat, és elhatározza, hogy erős kővárrá alakítja, melyet az úgynevezett „Sziget”-en épít fel.

1316. - A király családostól Temesvárra költözik.

1370. - Feljegyzik, hogy az ácsok céhe különböző munkálatokat végzett a város részére. Bizonyára ők építették a gyakran felújításra szoruló fahidakat is.

1474. - Temesvárnak, mint városnak első okiratos emléke. Ekkor fordul elő először a „Civitas Themesiensis” elnevezés.

1492. - Nagyságos Kinizsi Pál temesi főispán lakóhelyének mondatik Temesvár városa a benne levő várral: „ Civitas Themesiensis et castrum in eadem habitum, habitatio scilicet M. domini Pauli de Knezy, comitis Themesiensis”.

1552. - Ahmed pasa 160.000 emberével támadja meg Losonczy István 2.310 fővel védett várát.

A vár elfoglalását 164 esztendei oszmán uralom követte (kép: Temesvár a török korban).

1663. - Temesvár Ottendorf Henrik által készített vázlata. Az itt tartózkodó osztrák kém hű leírást is ad a török idők Temesváráról.

1690. - Antwerpenben megjelenik Caspar Bouttats metszete Temesvárról. Ezen jól kivehető a kakastorony és hídja, valamint egy, a folyón átvezető fahíd.

1716.10.12. - Savoyai Jenő herceg, 44 napi ostrom után, visszafoglalja Temesvárt. A török sereg kivonulása Johan Theodoro Boetio albumában is látható, egy ismeretlen szerző metszetén.

1716. - Bécsben elkészül Temesvár török hódoltság utáni  első pecsétje, Jenő herceg ottartózkodása idején. A tojásdad alakú pecsét rajza palánkot tüntet fel, középen kapuval, előtte folyóvízzel, melyen híd vezet át.

1716.11.01. - Savoyai Jenő kinevezési okiratában gróf Claudius Florimund Mercy lovassági tábornokot nevezi ki a "Temesi Bánság" katonai és polgári kormányzójává.

1727. - Az új várat kezdik építeni, Vauban rendszerben. Az 1727-es állapotokat tükröző helyrajzon megfigyelhetők a városkapuk előtt a vársáncok, valamint a Bega-ágakon átvezető hidak.

1728. - Elkezdik a Bega csatornázása. A csatornán úsztatták az építkezésekhez szükséges nagymennyiségű fát s a várostól lefelé pedig Temesvár termékeit. A csatornát 1732-ben fejezik be, de 25 év múlva feltöltik a lerakódások.

1779. - Griselini Bánság térképének margóján látható egy rajz Temesvár váráról. A rajzon jól felismerhető a Fischer von Erlach által tervezett szép barokk székesegyház, valamint a várból kivezető hosszú híd.

1778.06.06. - A Bánság visszacsatolása Magyarországhoz.

1778.07.22. - Temes vármegye újjászületése.

1781.12.21. - Temesvár szabad királyi város. Pecsétjén látható a Bega és Temes ölelésében a vár, de a pecséttervezeten szereplő híd már lekerült róla.

1785. - Elkészül a Malom-tér környékét bemutató alaprajz. A rajzon jól kivehető a Bega-kanyarban épített hat nyílású fahíd (később itt épül majd fel a Napoleon-híd, aztán erre merőlegesen, a Bega irányának megváltoztatása után a Malom-téri híd), a faúsztató csatorna és a posztóverő malom.

1786. - J. T. Kostka tervrajza a Bega-csatornáról. A még különálló József külváros négy párhuzamos utcából állt, melyeket a csatorna metszett ketté. A külváros közepén, a későbbi Bem-híd helyén egy ötnyílású híd állt, melyet K betűvel jelöltek.

1869. - Megnyitják a lóvasút első szakaszát. Részére új réseket kell nyitni a várfalon, még akkor is, ha csak úgy engedélyezik, hogyha erős kapukkal szerelik fel, a Begán és a csatornákon új hidakat kell építeni, vagy a régieket megjavítani.

 

A főszereplők, a hidak!

 

1870-1871. - Az első temesvári vashíd címért két Bega-híd versenyzik: a józsefvárosi Bem-híd, valamint a belvárosból a Józsefvárosba vezető Hunyadi-híd.
A Bem-híd 1870-1871 között épült és 1936-ban bontották le.
Az Aranyhorgony-híd Temesvár egyik leghíresebb hídja volt. Fontos megjegyezni, hogy a történelmi Magyarország első közúti folytvas hídja.
A Napoleon-híd a Kertész utcát kötötte össze a Hajó utcával. Ma már hűlt helyét se találjuk itt a Begának, mert új mederbe terelték.
1898.01.15. - Megjelenik a Városi Közlöny első száma. Hidak építésére és javítására a század két utolsó évében 2.770 - 2.770 forintot szántak.
1902. - Elhatározzák a Bega nagyszabású rendezését és vízerőmű építését. A határozat új Bega-hidak építését tette szükségessé. Az új Bega-medren három új híd építése is szükségessé vált. A teljes rendezés költségvetése 1906-ra készült el.
1907.01. - Meghirdetik az "Ajánlati feltételek Temesvár sz. kir. város belterületén építendő Bega-hidakra nézve". Az építendő hidak:
1. Király híd,
2. Hunyady híd
3. Püspök úti híd
4. Liget úti híd
5. Széna téri híd
6. Malom téri híd.
1907.06.18. - Elkészül "A Temesvár szab. kir. város területén építendő hidakra beérkezett ajánlatok véleményes ismertetése".
1909.05.11-13. - A Ligeti úti híd próbaterhelése.
A felépült híd elkészültének idején a világ legnagyobb nyílású vasbeton gerendahídja volt. Az 1910-es párizsi világkiállításon a híd dicsérő oklevélben is részesült.
1909. - Átadják a forgalomnak az új Malom-téri hidat.
Hossza 48,0 méter, nyílása 30,0 méter volt. Szélessége 10,0 méter, a gyalogosok részére két, egyenként 2,5 méter széles járdát építettek. 1980-ig teljesített szolgálatot.
A Széna-téri híd. Méretei megegyeztek a Malom-téri híd méreteivel, sajnos egyetlen tervrajza sem maradt meg. A hidat 1989-ben bontották le.
1911. - Befejeződnek a vízerőmű által szükségessé vált összes munkálatok. Az új meder három útvonalat metszet, tehát három híd építése vált szükségessé. A munkálatok összege nem haladta meg a 28.000 koronát, annak köszönhetően, hogy mindhárom híd felszerkezetét a megszűnt Bega-ágakról hozták át és szerelték fel újra. A Mosnicai út hídját a Műmalom-híd felszerkezetének átköltöztetésével építették fel. A Kertész-utca meghosszabbításának áthidalására a Tigris utca hídját, a Tisza Kálmán hidat használták fel.
1912.06.12. - Elkezdődik a Püspök-híd építése. Próbaterhelését 1913.10.07-08-án tartották, és átadták a gyalogosforgalomnak, míg a kocsiforgalmat november 24-én terelték a hídra.
1913.03. - Kezdődik a Hunyadi-híd építése. Próbaterhelését 1915.12.14-18-án tartották, 1916.01.01-én átadták a gyalogosforgalomnak, és 1917-ben ráterelik a kocsiforgalmat is.
1925. - Elkezdik a ligetek közötti gyalogoshíd építését.
1939.07.10. - Felavatják az újjáépített Bem hidat.
Az első vasúti hidat 1858-ban építette a StEG, a Szeged - Temesvár - Bázias vasútvonalon. A Bega-csatornán átvezető rácstartós, alsópályás vashíd hossza 41,43 méter volt és "Halálhíd"-ra keresztelték. A hídon az utolsó vonat 1932 december elsején ment át, nem sokkal később a vágányokat felszedték és a hidat lebontották.
Amikor 1897-ben megnyitották a Temesvár - Módos szárnyvonalat, a Begán egy 34 méter nyílású alsópályás, rácsosszerkezetű vashidat építettek, a Módosi hidat. A hidat előszőr 1935-ben építették át, majd 1980-ban felépítik a harmadik Módosi hidat is.
Temesvár érdekes színfoltjai voltak az utasokat a Begán átszállító kompok. A temesvári komp intézménye 1899-ben született, főleg a Józsefvárosban üzemeltek, és az utolsó 1951-ig üzemelt.
1970-ben átadják a forgalomnak a Michelangelo-hidat.
1981-ben átadják a forgalomnak az új Malom-téri hidat
(Podul Mihai Viteazul).
1989-ben átadják a forgalomnak az új Széna-téri hidat (Podul Dacilor).
Végezetül egy térkép a mai Bega-hidak helyével és (kétnyelvű) elnevezésével.

Képgyűjtemény

A krónika Jancsó Árpád "A temesvári Bega-hidak krónikája" alapján került összeállításra.