Temesvár/Timişoara/Temeschwar, szab. királyi város, Temes vármegye székhelye, a Béga két partján, É-on és Ny-on a Vadász- és Csóka-Temesvár címereerdőtől övezve, 91-94 m. magasságban fekszik. A város a Belváros vagy Várból és ettől teljesen elkülönített három külvárosból, u. m. a Józsefvárosból, Majorokból és GyárvárosbólTemesvár régi címere áll. A Belváros erős várfalakkal övezett kilencszöget alkot, mely a Béga jobb oldalán terül el, szép árnyas fasoroktól hasított terjedelmes gyeptérséggel (Glacis) övezve. A csekély kiterjedésű Belváros egyenes utcáival és díszes köz- és magánépületeivel hazánk legszebb városai közé számítandó; terei közül kiválnak a Jenő-herceg-tér és Szent-György-tér; az első részben parkozva (Corso) van s közepén áll a Ferenc József által a város védőinek 1852-ben emelt emlékszobor, épületei közül kiválik a városháza, a térparancsnokság és a főparancsnok palotája, a katonai kaszinó, a régi főőrhely telkén emelt Temesi agrár-takarékpénztári palota, mely mögött a már a Szt.-György-térre nyíló városi takarékpénztári épület áll; utóbbi téren van még a csanádi püspöki papnevelő intézet épülete és a Mária-templom, mögötte pedig a Szt.-Imre fiúnevelő intézet épülete. A Jenő-herceg-térről a kegyesrendi székház és főgimnázium, valamint az állami Temesvár címeres pecsétjfőreáliskola és számos más kiváló épülettel ékeskedő Hunyadi-utca visz az igen tág és elegáns üzleteivel egészen nagyvárosi jellegű Losonczy-térre, melynek székesegyház, a gör. kel szerb püspöki székesegyház és palota, a vármegyeháza és a csanádi káptalani nagyprépost háza, a tér közepén Szűz Mária képszobra. A közelében levő Lenau-tér és Jenő-herceg-utca közt a régi kormányszéki (dicasterialis) palota áll, melyben ma a törvényszék, járásbíróság, posta- és táviró- és más hivatal van elhelyezve; vele szemben a katonai élelmezési épület áll. A Losonczy-térről D. felé nyíló Lonovics-utcában a róm. kat. püspök palotája és a délmagyarországi régészeti múzeum épülete, az ezen utcát keresztező Zápolya-utcában igen sok díszes úri ház tűnik fel. A Belváros egyéb utcái közül említendő még a Városház-utca, a Szerb-utca, az Erzsébet-utca (a nagy katonai kórházzal) és a Rudolf-utca, utóbbi a Péterváradi kapu mellett elterülő Hunyadi-térre vezet, melyen az igen díszes Ferenc-József-szinház, vigadó és Rudolf-szálloda hármas épülete áll. Kissé odább szép sétány mellett áll az 1849. elpusztult Hunyadi-vár helyén 1856. emelt tornyos fegyvertár és az iskola-nővérek kolostora. Még odább a nagy kiterjedésű u. n. erdélyi kaszárnya, mely egészen a Zápolya-utca előtt levő erdélyi kapuig húzódik. A Belváros épületei közül még öt más nagy kaszárnya, az izraelita templom, az evang. templom, az irgalmasok épülete említhető. A város déli részén keresztül, az erdélyi és péterváradi kapu érintésével a lóvasút halad, mely a Belvárost úgy a Gyár- mint a Józsefvárossal összeköti; a bástyafalakon kívül pedig, a Béga-csatornához közel a vasút is elhalad. Az erdélyi kapun kívül a korcsolyapálya és azon túl a Gyárváros szélén a ritka szép városliget terül el, melyet a Hosszú Allée kapcsol össze a péterváradi kapun kívül, a Józsefváros szélén, szintén a Béga partján elterülő, de fiatalabb ültetésű Scudier-parkkal, a volt katonai parancsnok, Scudier tábornagy szobrával. A Belvárostól É-ra a vásártér és katonai gyakorlótér, a tüzérraktár és a temetők vannak. A külvárosok közül a Józsefváros a legszebb és legfejlettebb; a lóvasút a Scudier-parkon és Hunyadi-hidon át a József- és Kittl-térre s onnan a Hunyadi-útra vezet, ahol a Bonnaz püspök által létesített és a Miasszonyunk-apácák vezetésére bízott leánynevelő intézet gyönyörű kupolás épülete áll; ezen városrész utcái egyenesek, tágasabb és többnyire egészen modern épületek ékítik; jelentékenyebbek az Erzsébet-gőzmalom, a dohánygyár, a szeszgyár és finomító, a Pannonia-gőzmalom és a Vöröskereszt-egyesület épülete; a városrészt hasító Béga-csatornán, mely élénk forgalmat bonyolít le, több híd vezet át. A Józsefvárostól csak a báziási vasúti vonal választja el a vele összeépült Majorok nevű külvárost, mely egyszerű épületeivel elüt a városi jellegű többi városrészektől. Ezektől egészen elkülönítve K. felé terül el ugyancsak a Béga bal partján a régibb eredetű, azért kevésbé rendezett és kevésbé szép utcákból álló, sok tekintetben a gyárváros jellegét magán hordó Gyárkülváros, a nagy sörfőző-gyárteleppel, a villanyvilágítási fő teleppel s több más nagy gyárteleppel. Ezen külvárosoktól ismét elkülönítve, a Belvárostól ÉNy-ra Mehala népes község fekszik, mely gazdaságilag szintén T. külvárosául tekinthető s a várost leginkább élelmi cikkekkel látja el. T. hazánk egyik legszebb, legrendezettebb s legvagyonosabb városa; székhelye a csanádi r. kat. és a T.-i gör. kel. szerb püspöknek, káptalannak és szentszéknek, a vármegye törvényhatóságának s a központi járás szolgabírói hivatalának, kir. ítélőtáblának, törvényszéknek, járásbíróságnak, pénzügyigazgatóságnak, állami építészeti hivatalnak, posta- és távíró-igazgatóságnak, közúti kerületi felügyelőségnek, hadtest-parancsokságnak, állandó vegyes felülvizsgálati bizottságnak, a 61. hadkiegészítő kerületnek, csendőrszárny- és szakaszparancsnokságnak; van közjegyzői, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarája, két kir. közjegyzője, kultúr- és folyammérnöki hivatala, állami állatorvosa, selyemtenyésztési főfelügyelője, fővámhivatala. Tanintézetei számosak, van hittani intézete, állami főreáliskolája, állami gimnáziuma (még csak egy osztállyal), kegyesrendi főgimnáziuma, erdőőri iskolája (a Vadászerdőben), 3 ipari és kereskedelmi iskolája, egy hadapródiskolája, 1 férfi- és 1 női tanítóképzője, 4 polgári, 2 felsőbb leány- és 23 elemi iskolája, 5 kisdedóvója, 2 árvaháza, 1 süketnéma-intézete s 1 börtöniskolája; van továbbá gazdag természettudományi és régészeti múzeuma, igen sok tudományos, közművelődési, jótékony és ipari egyesülete (köztük a délmagyarországi természettudományi és a régészeti társulat), több polgári és egy katonai kórháza, könyvnyomdái és könyvtárai stb. Itt a következő lapok jelennek meg: Délmagyarországi Közlöny (26. évf.), Kereskedők Lapja (4. évf.), Gyorsírászati Hírlap (3. évf.), Történelmi és Régészeti Értesítő (23. évf.), Természettudományi Közlöny (25. évf.) és Havi Közlöny (20. évf.), továbbá több német lap.
Ipara és kereskedelme igen élénk; iparvállalatai közül legjelentékenyebb a dohánygyár (1758 munkással), az Erzsébet- és a Pannonia-gőzmalom, a sörgyár, nagy szeszgyárak és ecetgyárak, páncél-kasszagyár, vasöntő és gépgyár, fűrészmalom, csontlisztgyárak, gázgyár és villanyvilágítási telep, posztó-, gyufa-, műtrágya-, nemes- és téglagyár. Kereskedelme igen élénk, fő cikkei: gabona, fa, ló és marha. A hiteligényeket az osztrák-magyar bank fiókja, 4 bank, 4 takarékpénztár és 3 szövetkezet elégíti ki. T. élénk forgalmi csomópont, honnan hat irányban megy a vasút; a Bégán tutajokon kívül kisebb gőzösök is mehetnek T.-ig. A város belsejében lóvasút (6,6 km.) közvetíti a forgalmat. Van két vasúti állomása (Józsefváros és Gyárváros), posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára, városi közhasználatú és városközi (interurbán) telefonja. Lakóinak száma 1850-ben 17,669 volt, 1870-ben 32,223 és 1891-ben 39,884, ezenkívül 3554 katona. A polgári lakosság közt van 10,657 magyar (26,7%), 22,301 német, 315 tót, 3613 oláh, 1545 szerb és 1453 egyéb; hitfelekezet szerint van: 27,187 róm. kat., 621 helv., 4870 izraelita és 111 egyéb. E házak száma 2915. Határa 3656 ha. Történetét l. Temes (vármegye).
Forrás: Pallas Nagy Lexikon

Temesvár, királyi város, Temes vármegyében, s fővárosa a mostani szerb vajdaságnak és temesi bánságnak, Szegedhez keletre 13, Pesthez 37 mfd távolságra, lapályos vidéken, melynél fogva levegője nem a legjobb, s a lázok nagyon uralkodnak. Különben egy vala a legcsinosabb s legszebb városaink közül, de az 1849-ki ostrom alkalmával igen sokat szenvedett. Áll t. i. Temesvár magából a belvárosból, egy várból és külvárosokból. A vár és belváros köröskörül kőfallal és erős sáncokkal van bekerítve, minélfogva az osztrák birodalom első rangú erősségei közé soroztatik. Külvárosai közt legszebb a Józsefváros. Itt megy el a Bega hajózható csatornája, mely a város kereskedését igen előmozdítja; sőt az ivóvíz is ebből vezettetett csöveken át a városba, de az ostrom óta, a midőn a Begáben épen semmi víz nem volt, elfogván azt a magyarok, vizet csak kutakból isznak, s a nagy csatornai közönséges kút romokban hever. Temesvár székhelye a szerb vajdaság és temesi bánság polgári és katonai főkormányainak, a fő fellebbviteli és megyei törvényszéknek, egy kincstári igazgatóságnak, főpostahivatalnak, a csanádi romai kath. püspöknek, káptalannak és seminariumnak; a temesvári n. e. óhitű püspöknek. Van itt továbbá kath. líceum és gymnasium, polgári és példány iskola, színház, só, harmincad hivatal, takarékpénztár, stb. Kórházai közül az irgalmas barátoké különösen kiemelendő. Népessége a városnak 1848-ban 19,081 lélek volt, de a háború súlya miatt jelenleg hihetően kevesebb. Legtöbben vannak köztük romai katolikusok, aztán n. e. óhitűek; de az itt egyesült reformátusok és ágostaiak összesen csak 600 főre mennek; s a héberek is majd megközelítik e számot. Nyelvet illetőleg németek, szerbek, oláhok, magyarok. Mindenik hitfelekezetnek helyben van papja és temploma. A kézművesség és kereskedés itt igen virágzó; a Begán levő malmok híres lisztet őrölnek; van egy bőr, stearingyertya, szivar és vegytani termékgyár (ez utóbbi Mehalán), több posztós és tímár. Fő kereskedési cikkek a gabona, liszt, szilvapálinka, méz, viasz, gyapjú, nyersbőr, szarvasmarha és sertés. - Temesvár I. Károly idejében már nevezetes város volt. 1413. Hunyady János várat építtet, s azt jól megerősíté. Kinisi Pál mint temesi bán és parancsnok itt lakott; Dózsa György pedig a fellázadt parasztok vezére 1514-ben ugyan itt Báthori István és Zápolya János által megveretvén, borzasztó kínzásokkal végeztetett ki. A törökök 1552-ben Losonczy várkapitánytól a várat capitulatio erejénél fogva elfoglalván, magukat benne annyira megfészkelték, hogy csak 1716-ban vehette azt vissza Eugen herceg igen elszánt és kemény ostrom után. Végre az 1848/9-ki magyar forradalomban, kivált utolján a magyar seregek által igen komolyan ostromoltatott, s már csak nem kénytelen vala magát feladni, midőn aug. 9-kén b. Haynau osztrák fővezér osztrák és orosz seregekkel s magyarokat közel Temesvárhoz megtámadta, s igen véres ütközet után megvervén, a várat is felszabaditá.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára

Temesvár (Arad-D, a középkorban a Temes partján, újabban a Béga partján):
1212: castrum regium Themes, 1266: terra castri de Tymes, castrenses de Tymes, 1315: datum in Temeswar (Tr). (1315.)VI.7. Datum in Themuswar. Károly király itt ad ki oklevelet (An 4: 100). Itteni tartózkodása idejéből számos oklevele ismeretes (Pesty-Ortvay és An). 1321.XI.21.: I. Károly király Temesvárott egyezséget köt III. (Habsburg) Frigyes osztrák herceggel. (A magyar király kötelezi magát, hogy megtéríti a károkat, amelyeket alattvalói okoztak az osztrákonak.)
1323: castrum nostrum (regis) de Thumuswar (Tr). 1323.II-IV.: I. Károly király Temesvárról, els
ı állandóbb jellegő tartózkodási helyérıl Visegrádra teszi át székhelyét.
1334: plebanus de Temes, 1349: Temesuar, Tömösvar, Temesvar (Tr).
1365: I. Lajos király címert adományoz Temesvárnak. (Az első
ismert magyarországi városi címeradomány.)
1396.VII.v.: Zsigmond király európai lovagsereg élén keresztes hadjáratra indul a törökök ellen. (A sereg útjának állomásai: július 20.: Temesvár, július 29.: Cseri, július 30.: Hodos, augusztus 1.: Karánsebes, Augusztus 12-15.: Orsova, augusztus 28.: Vidin, szeptember 7.: Orjahovo.)
1397.IX.29.-X.: Temesvári országgyűlés. Zsigmond király itt kiadott dekrétumában megerősíti a nemesi szabadságjogokat biztosító 1222. és 1351. évi törvényeket.
1440.X.4.: Firenzei Pero Rossis tordai királyi sókamarás azt a Themeswar-on levő
telkét, amely korábban néhai Köves Miklósé volt, de adósság fejében a város elöljáróinak döntése alapján kezére került, Hátszegi Rázsó Antalnak adja szolgálatai jutalmaként (KmJkv 277).
1456.XII.: V. László király Temesvárott Hunyadi Lászlóra ruházza a főkapitányi tisztet, és Cillei megöléséért esküvel bántatlanságot ígér számára.
1468.V.14.k.: Themeswar-i Nagy János ü: Göczi Porkoláb Lászlóné (KmJkv 1807).
1482.IX.9.: Kinizsi Pál temesi ispán a Tisza melletti becsénél (Tt vm) megveri a Temesvár környékére betört török csapatokat.
1484.IX.: Török portyázó csapatok pusztítanak Temesvárott és környékén. ©
1496.V.: II. Ulászló király különbíróság elé állíttatja Dombai Imre alkincstartót; a bíróság Temesvárott bebörtönözteti.
1514.VI.13.: A keresztes fősereg hozzákezd Temesvár ostromához. A védelmet Báthory István temesi ispán vezeti.
1514.VI.15.u.: A keresztesek első
rohamai Temesvár ellen.
1514.VII.15.: Székely Dózsa György f
őserege Temesvárnál leteszi a fegyvert a Szapolyai János erdélyi vajda vezette nemesi hadak előtt.
1514.VII.15-24.között: Szapolyai János kivégezteti Székely Dózsa Györgyöt.
1551-1552: Losonczy István temesi f
őispán és Temesvár kapitánya.
1552.VI.6.: Losonczy István temesi ispán részgyűlést tart Simándon (Za vm) a Temesköz védelméről.
1552.VI.24.: Ahmed pasa ostrom alá veszi Temesvárt, amelyet Losonczy István véd 2300 katonával.
1552.VI.27. Losonczy István szabad elvonulás kikötésével feladja Temesvárt. (A török az elvonuló őrséget kaptányával együtt felkoncolja.)
1554.VIII.30.: Bonchidai Losonczy Bánffy Mihály a nemzetségéből származó néhai Losonczy István Themeswar-i ispán magyarországi javaiért pert kezdett a királyi táblán (KmJkv 5319).
1582: Hertzeg István főbíró XIII. Gergely pápától kér magyarul tudó tanítót a városnak. Levelét SIGILLIUM CIVITAS TEMESVAR pecséttel hitelesíti. (Ez Tv első
ismert pecsétje.)
1595.V.27.: Báthory Zsigmond fejedelem Borbély Györgyöt kinevezi karánsebesi bánnak. (Az új bán eredményes harcokat kezd Temesvár környékének visszaszerzésére.)
1596: Conterfactur Wie die Vöstung TEMESWAR von Fürste aus Siebenburge Belegert Gewest. Ao 1596. J. Sibmacher (?-1611) metszete. = H. A. Ortelius: Redivivus et continuatus ... Norimbergae 1665.
1597.X.17.: Jósika István vezette erdélyi csapatok megkezdik Temesvár ostromát. (Tíz nap múlva elvonulnak, eredménytelenül.)
1604.IX.14.: Temesvár mellett a királyi hajdúk szétverik a törökök által támogatott bujdosók egyik csapatát.
1688.VII.11.: Thököly Imrének török parancsra Váradról Temesvár környékére kell mennie.
1696.VII. közepe: I. Frigyes Ágost szász választófejedelem, a császári hadak főparancsnoka, megkezdi Temesvár ostromát. VIII.18.: Arra a hírre, hogy II. Musztafa szultán serege Pancsovánál átkelőben van a Dunán, felhagy Temesvár ostromával, és a szultán elé indul.
1697.IX.11.: Savoyai Jen
ı herceg Zentánál csatára kényszeríti a Tiszán kelet felé átkelı török sereget, és hatalmas vereséget mér rá. A Tiszán már átkelt II. Musztafa Temesvárra menekül.
1699.I.26.: Karlócán (Szerém vm) aláírják a békét a Szent Liga és a Porta képviselői. (Erdély és Bácska I. Lipót uralma alá kerül, a szultán fennhatósága alatt marad a Maros-Tisza köze Temesvárral.)
1716.IX.1.: Savoyai Jen
ı herceg vezette császári sereg megkezdi Temesvár ostromát. (Musztafa pasa parancsnoksága alatt 18 ezer főnyi őrség védi.)
1716.X.13.: Musztafa pasa szabad elvonulásra feladja Temesvár várát a császáriaknak. (Október 16.: A vár átadása. Ezzel véget ér a 164 évig tartó török uralom. A visszaszerzett terület megbízott kormányzója Claudius-Florimond Mercy tábornagy.)
1773: Elkészül a székesegyház Joseph Emmanule Fischer von Erlach tervei alapján.
1781: szabad királyi város jogot és új pecsétet kap.
1785.III.18.: II. József rendelete Magyarországot (Erdély nélkül) tíz kerületre osztja fel; a kerületek élén királyi biztos áll, a megyék önkormányzata megszűnik; egyik kerület székhelye Temesvár.
1790.IX.1.: Temesvárott megnyílik a II. Lipót által egybehívott szerb nemzeti kongresszus. IX.9.: Schmidfeld báró tábornok, a határőrvidék parancsnoka, királyi biztos jelenti II. Lipótnak, hogy a temesvári szerb nemzeti kongresszus területi autonómiát és külön szerb kancellária felállítását kívánja. IX.17.: II. Lipót uralkodói kézirata a királyi biztoshoz: Biztosítsa a szerb nemzeti kongresszust, hogy magyar királlyá koronázása után méltányos kéréseiket teljesíteni fogja.
1793.VIII.28.: Bécsből elindítják Magyarországra a forradalmi háborúk első
francia hadifogoly-szállítmányát. Budáig hajóval, onnan gyalog, Temesvárra is.
1797.X.19.: Földrengés Temesvárott és környékén.
1808: clr Temesvarinum, Temesvár, Temeschwar, Timisioára (168).
1845: Megkezdi működését Hogl és König temesvári vegyi üzeme.
1848.X.16.: A temesvári vár császári őrsége megtagadja az engedelmességet a forradalmi magyar kormánynak.
1849.VIII.9.: Bem altábornagy honvédserege Temesvárnál dönt
ő vereséget szenved Haynau táborszernagy hadaitól.
1851: Temesvár belvárosból, egy várból és külvárosokból áll. Külvárosai közül legszebb a Józsefváros. Népessége a városnak 1848-ban 19 081 lélek volt. Legtöbben vannak közük romai katolikusok, aztán n. e. óhitűek, az itt egyesült reformátusok és ágostaiak csak 600 főre mennek. (Fé 4: 194).
1852.VI.(4.u.): I. Ferenc József első
magyarországi körútján Temesvárra is ellátogat.
1857.XI.15.: Megnyitják a Szeged-Temesvár közötti vasútvonalat.
1869.XII.31-i népszámlálás adatai szerint Temesvár lakossága 32 ezer f
ınyi.
1871.IV.6.: Megnyitják az Arad-Temesvár közti vasútvonalat.
1878.V.20.: Megnyitják a Temesvár-Karánsebes-Orsova közti vasútvonalat. (Ezzel létrejön a vasúti összeköttetés Romániával.)
1884: Egy angol-amerikai társaság váltóáramú központi városi világítási berendezést szerel fel Temesvárott. (A kontinensen első
ilyen berendezés.)
1885: Timisana néven román bankot alapítanak.

1888: Temesvár, Te vm szh, 1888: ház 2588, L 33 694 (Je 682). Miloš Crnjanski gyermekkori emlékeit idézve vissza, a régi Temesváron egy zombori asszonyról ír a legnagyobb csodálattal, mert úgy tudta megfordítani a város főterén négyesfogatát, mint valami legyezőt (Herceg János, Híd, 1991.4.). *1882: Ballenegger Róbert agrogeológus (-1969). *1883.XII.16.: Kós Károly író, költő, szerkesztő, grafikus (-1977.VIII.24. Kv). *1906.IX.7.: Balogh Edgár közíró, szerkesztı, politikus (-1995, Kv). 1913: Temesvár Te vm (Az). 1938-ban itt hunyt el Franz Julius Wettel könyvkiadó és helytörténész (*1854, Versec. Ostdeutsche 1988. 120).
1989.XII.16-tól a belvárosi református lelkész: Tőkés László hatósági zaklatása miatt a védelmére kelt hívek csoportosulása vezetett a temesvári felkeléshez, amely aztán december 21-ig kiterjedt az egész országra; Temesvár azután is a forrongások és újítási törekvések jelképe maradt. Tv-Belváros ref. ehk 2001: 18 / 60 / - 42 (PaK, 2002.1). 2004: 7000 református. Megmaradás Háza épül. 2004.VII.4. Duna Tv.

Jancsó Árpád: Temesvár régi ábrázolásai. Tv 2005. - 1909/19: Timisoara, Tv, L 53 033: r 4014; n, m, zs, szerb, cseh, szlovák és horvát (181). = Su 2: 193. 1212-1851. [31 D]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Temesvár, v. Temes vm. (Timi
șoara, Ro.):
1. vára. Vsz. már a honfoglalás után földvár épült itt, amely várispánság székhelye lett. Károly Róbert kir. idejében (ur. 1308-42) kir. székváros volt, jelentős kővárrá épült ki. A török veszély miatt Hunyadi János megerősíttette. 1514: Dózsa György serege nem tudta bevenni. 1552: a törökök elfoglalták és tovább erősítették. 1715: több sikertelen kísérlet után felszabadították. III. Károly rendeletére 1724: új, csillag alakú, 9 bástyával erősített erődítményt építettek. 1848-49: Bem tábornok eredménytelenül ostromolta. A 19. sz. végén lebontották, csak néhány részlete és a Hunyadi-várkastély átalakított épülete maradt meg. A kk. vár négyszög alaprajzú volt, sarkain kör alakú bástyákkal.
2. város. 1212: Castrum Temesiensis. 1313-18: Károly Róbert fővárossá tette, sokszor tartózkodott itt, ezért jelentős építkezések folytak. A várfalon kívül állt a Szt Katalin-tp., a városban a Szt Elegy-plébtp. (1333: a p. tizedjegyzék is említi) és a Szt György-tp. (itt szentelték pp-ké Telegdi Csanádot). A török veszély ellen ~ nevezetes katonai fontossággal bírt. Nagyon sokat tett ennek érdekében Hunyadi János, aki családjával sokáig lakott itt és újraépítette a Károly Róbert-féle kastélyt. A várkpnában tette le V. László kir. híres megszegett esküjét, amely szerint a Hunyadi-fiúkat nem fogja bántani. 1514: ~t ültették tüzes trónra Dózsa Györgyöt, a kivégzés helyén Mária-szobor áll. - 1552-1716: török tart. székhely volt. 1582: már nem volt ~t pap, ferencesek és jezsuiták fölváltva látogatták a híveket. - ~ 1716. X. 13: szabadult fel a török uralom alól Savoyai Jenő hg. vezetésével (Temesvár visszafoglalása). A tart. kormányzója, Mercy Florimundus megkezdte az újjáépítést, ~ a Temesi bánság központja. 1738-39: pestisjárvány tizedelte meg a várost, több mint ezer áldozatot követelve. A járvány után Szentháromság-szobrot állítottak (2007: a Dóm-téren), és fogadalmat tettek évente körmenetre a a Nándorfehérvári kapu előtt épített Szt Rozália-kpnához. 1732: r.k. (temesvári püspökség), 1748: g.kel. püspöki székhely. 1781: sz. kir. város. A napóleoni háborúk idején 1809: ~t őrizték a Habsburg koronakincsekkel együtt a Magyar Szentkoronát is. - 1848-49: a m. honvédség 104 napos ostrom után sem tudta bevenni ~ várát. 1867-: a kiegyezés után isk-k, középületek épültek, ~t vasúttal kötötték össze Bp-tel. ~t építették ki Eu-ban elsőként a közvilágítást, A közlekedést villamos gyorsította a városban. Az I. vh. idején a rövid életű Bánáti Közt. főv-a. Szerb, végül román csapatok foglalták el, a trianoni béke után Ro. egyik nagyvárosa. 1945 u. új városnegyedek épültek vallási intézmények nélkül. 1989. XII: ~t kezdődtek azok az események, melyek a diktatúra bukását eredményezték. A rendszerváltozás után megtörtént a plébániai határok újrarendezése és megszervezése.
3. plébániái: Temesvár-Belváros, Temesvár-Erzsébetváros, Temesvár-Fratelia, Temesvár-Freidorf, Temesvár-Gyárváros, Temesvár-Józsefváros, Temesvár-Mehala.
4. szerzetek: a) A domonkosok Szt László-tp-át 1323: említik, amikor az egri kápt. által választott Telegdi Csanád váradi prép-ot, I. Károly jegyzőjét és kpnaispánját Benedek csanádi pp. a győri és a váradi pp-kel együtt, László kalocsai érs. jelenlétében egri pp-ké szentelte. 1480-1510: a domonkosok római generális magisztere számos esetben intézkedett a ~i rendtagok ügyében. Egy Barátparlagnak nevezett szőlőt a szegediekkel vitattak. A ktor eztán a török betörések miatt megszűnt. - b) A jezsuitákat 1717: telepítette le III. Károly. 1726: 4, 1763: 6 o-os gimn-ot nyitottak, pléb-t vezettek 1778-ig. - c) A szalvatoriánus ferencesek 1723: telepedtek meg a városban. Házuk 1726: konvent lett, építését 1732: fejezték be. 1738: pestisben 14 szerz. halt meg. Újabb török hódítástól félve a városban minden épületet aláaknáztak, a konvent lakhatatlanná vált, s az 1739. évi tart. káptalan rezidenciává fokozta le. 1741: a vár nagyobbítása miatt egy másik városrészben kínáltak helyet a r-nek, de nem fogadták el, végül 1752-56: a váron belül építettek konventot és tp-ot. II. József a konventot feloszlatta és 1788: ide telepítette a szentannai piar. gimn-ot és rendházat. - 1898-1948: újra éltek ~on Mehalában (1898-1993; 1948: 3 szerz.) és Erzsébetvárosban 1919-től (1948: 10 szerz.; 2007: 3 szerz.). - d) Az irgalmasok Szt József-konventjét és 14 ágyas kórházát III. Károly kir. 1735: alapította. Patikájuk is volt (temesvári irgalmasrendi gyógyszertár). A kórházat 1900 k. bőv., és tp-ot is építettek. 1948: még 3 szerz. működött. - e) A piaristákat II. József rendelettel telepítette át 1788: Szentannáról ~ra. A feloszlatott ferencesek tp-át és konventjét kapták meg. A gimn-ot 1790 őszén nyitották meg: Temesvári Piarista Gimnázium. - f) A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek 1858: ~-Belvárosban isk-t és internátust nyitottak. Bonnaz Sándor mpp. ~-Józsefvárosban nagy épületügyettest emelt számukra, ez volt az anyaházuk. 1881: alapították a r.k. el. isk. tanítónőképzőt, mely az 1920-as években ném. tannyelvű lett. 1892: alapították a r.k. óvónőképzőt, melyben 1918: 11 tanár okt., internátusa 30 főt fogadott. 1894: r.k. polg. isk. tanítóképzőt (tanárképzőt) alapítottak. A közös igazgatású képzőben 1918: 12 ill. 6 tanár okt., internátusa 50 főt fogadott. 1923 k. a rumének mindezt bezárták. - g) A Betegápoló Ferences Nővérek 1904-48: és 1989-: éltek és dolgoztak ~on, 2007: 10 nővér volt. - h) A Szociális Missziótársulat 1915: alapította első szervezeteit. A m. leányifjúsággal és lapterjesztéssel, a komm. időszakban hittanórák tartásával foglalkoztak. 1927: 14 testvér; 1948: 7 testvér volt. - i) A Szent Liobáról nevezett Benedekrendi Nővéreket Pacha Ágoston ap. adm. 1927 telepítette le. A ném. leányifjúság nevelésével, tanítással, kántorképzéssel, hitoktatással foglalkoztak. A r. kimagasló egyénisége Hildegardis Wulff nővér volt, aki a ném. asszonyokat gyűjtötte közösségekbe és nevelte őket. Sokan látogatták azokat az összejöveteleket is, amelyeket falvakban rendeztek, ahol különböző korszerű problémákról, kihívásokkal szembeni helytállásról volt szó. 1931: 3 nővér; 1948: a feloszlatáskor 26 nővér, 2 novicia volt. Épületeiket kisajátították, a vezetőket börtönbe vetették. Hildegardis Wulff mellett raboskodott Barbara Zimmermann, Patricia nővér is, akiket 9 é. fogság után 1959: No-ban letartóztatott román kémekkel cseréltek ki. - j) A Jézus és Szűz Mária Szentséges Szívéről nevezett Ferences Nővérek 1989-: hitoktatással és szegénygondozással foglalkoznak. - k) A Szalvátor Nővérek 1992-: szociális-karitatív munkát végeznek. 2007: 3 nővér volt. - l) Az Isteni Gondviselésről nevezett Benedekrendi Nővérek 1997-: a leányanyák gondozásával és elhagyatott gyermekek nevelésével foglalkoznak. 2007: 4 nővér volt. - m) Az angolkisasszonyok 2001-: a Gerhardinumban tanítanak, koll-ot vezetnek, a szegyh-ban sekrestyések. 2007: 4 nővér volt.
5. püspöki székhely: temesvári püspökség.
6. Kat. sajtója: 1868-1912: Neue Temeswarer Zeitung, 1869-72: Csanád, 1871-1918: Der Landbote, 1871-73: Történelmi Adattár, 1875-76: Egyházjogi Tár, 1878-1926: Havi Közl., 1882-83: Temesvári Hírlap, 1886(?)-88(?): Der Freimütige Landbote, 1886-88: Bölcseleti Folyóir., 1889-1906: Der Ung. Landwirt, 1889-1919: Der Freimütige (Südungarisches Volksblatt), 1893-98: S(anc)t Gerardusblatt, 1894-97: Lelki Vigasz, 1894: Szt Gellért, 1898-1918: Sonntagsblatt, 1898(?): S(anc)t Josefbote, 1898: Temesvári Naplók, 1903-38: Temesvári Hírlap, 1904-: Egyh. és Egyh. Ügyekre Vonatkozó Világi Törvények és Rendeletek Tára, 1904-05: Délvidéki Ifj. Közl., 1904: Új Bács-Kulai Hírlap, 1907-13: Der Bauer, 1907: Ünnepi Újság, 1907: Tündér-Est, 1909-17: Die Zeitung, 1910: Leányhangok, 1912-18: Sonntagsfeier, 1915-18: Egyh. Zeneközlöny, 1915-16: Gaudeamus, 1917-19: Papok Közlönye, 1917-19: Pázmány Péter, 1917-29: Zenei Szemle, 1917-18: Temeswarer Neue Post, 1918: Organológia, 1921-27: Egyh. Zeneműv., 1921-26: Ifjúság, 1922-26: Egyh. Szle, 1925: Plébániai Értes. - Pfarr-Anzeiger, 1925-27: Szociális Útmutató, 1929-36: Páduai Szt Antal, 1931-39: Kath. Munkáslap, 1946?-47?: Gaudeamus.
7. Lakói: 1910: 31.644 ném., 28.552 m., 7566 rum., 3482 szerb, össz. 72.555; 48.598 r.k., 11.227 g. kel., 35.032 ref., 1603 ev., 6728 izr. - 1920: össz. 82.689. - 1930: össz. 91.866. Ko.A.-H.F.L.
1. Kiss 1987:424. - Vártúrák III:591. - 2. KL IV:326. - 4/b. Rupp III:95. - JTÉ 1941:307. (házuk misszió volt); 4/c. Fridrich II:156; 4/f. Csanádegyhm. okt. int. 1912/13:V, VII. - MTC 1918:420. - Barabás 1929: 74, 79. - Kiss-Sziklay II:903. - Garas 1955:201. - Hetényi Varga II:208, 262, 286, 318.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon