Tallián Béla báró
v. b. t. t., ny. miniszter, törökbecsei nagybirtokos, sz. 1851-ben. Középiskolái elvégzése után 1873-ban tett áll. tudományi államvizsgát. A közigazgatási pályára lépett s 1879-ig működött a törökkanizsai járásban, 1877-ben koronás arany érdemkeresztet kapott, 1880-ban alispánná választották és így folytatta tevékenységét; 1886-ban Somogy, 1892-ben Békés és Csongrád vármegye főispánjává nevezték ki s ettől a méltóságtól (Csongrádtól) 1894-ben mentették fel, a mikor a Szent István-rend kiskeresztjével tüntette ki a király. Közben Békés területén kormánybiztos volt az agrárszocziálizmus bajainak orvoslására. Huszonötéves szolgálata alkalmából vármegyéje és Gyula városa nagy ovációkat rendezett tiszteletére. A Házba 1896-ban választották meg először, szabadelvű programmal; a Háznak alelnöke volt Bánffy bukásától, miniszteri kinevezéséig, 1901 óta v. b. t. t., 1902-ben kapta a Takova-rendet, mikor a szerb kongresszus kir. biztosa volt. 1903 november 3-án a Tisza kormányában földmívelésügyi miniszteri tárcát vállalt, 1905 óta Törökkanizsa országgyűlési követe. Az 1905-i választások után a szabadelvű párt elnöki állásra jelölte. Később az alkotmány, majd a munkapárt tagja lett. Hosszú tevékenységét a vízügyek terén kifejtett kiváló munkásság jellemzi. Igen nagy része van a Balaton, Dráva, Tisza-szabályozás munkálataiban, minisztersége alatt tárgyaltatta le a Rába-szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. 1911-ben bárói rangot nyert.
Tallián Béla törökkanizsai uradalma.
A birtok nagysága 2100 kat. hold. A mélyívelést báró Baich Iván Fowler-féle gőzekéje bérszántásként teljesíti. Híres az uradalom import útján beszerzett s azután immár több generáción át tiszta vérben tenyésztett berni tehenészete (70 drb, tehén, 80 drb. növendék), az angol félvér ménese, a fésűs gyapjas juhászata (400 drb. anyajuh, melyek után korai pecsenyebárányokat nevelnek). A tehenészetből a tejet Szegeden és Törökkanizsán értékesítik, átlag 16 fillérét. Csak azokat az üszőket nevelik fel, melyeknek anyja legalább 3200 liter tejet ad évenként. Az egész állományt évenként tuberkulinpróbának vetik alá s a legszigorúbb tenyészelvek szerint selejtezik. A növendékállatok egész nyáron át egy 10 évre bérbe vett erdélyi havasi legelőn vannak s kiváló csontozatukat nagy részben ennek köszönhetik. A sertéstenyésztés 60 drb. mangalicza-kocza és ennek szaporulata. A sertésvész miatt most importált lengyel sertésekkel kísérletezik. Évenként 60 drb. szarvasmarhát hizlaltat, melyek részben kiselejtezett igavonó és tenyészállatokból, részben pedig e célra - főként Dunántúlról - vásárolt állatokból kerülnek ki. A gazdasági üzem szabadgazdálkodás. A kötött fekete földnek fele őszi búzával, másik fele gőzekézett kapás- és trágyázott takarmánynövénnyel vettetik be. A lazább természetű földet, melyen egy nagyszabású faiskola is van (70 kat. hold), a következő vetésforgóval kezelik: 1. kapás trágyázva (magrépa, dohány, dinnye, nemesített korai tengeri), 2. őszi gabona, 3. tavaszi gabona. A különböző növények alá különböző a talaj-előkészítési munkálat is; nevezetesen cukorrépa alá nyáron gőzekéznek és azt ősszel még egyszer sekélyen felszántják; hagyma alá szintén gőzeke dolgozik nyáron, úgy hogy őszig ez teljesen szétporlik; késő ősszel rúgós boronával és közönséges fogassal teljesen porhanyóra és simára megdolgozzák, a mi a hagymának korai kiültetésénél igen nagy előny. A magrépát az ősszel mélyen megszántott könnyebb talajon tavaszi szántásba ültetik és a szántás alkalmával, mint sok helyen a krumplit, azonnal a barázda oldalába nyomják, nehezebb talajon azonban, szántás mellőzésével, ültetőfával dolgoznak. Az ez évi takarmány répamag átlag 900 kilogramm termést adott. A takarmányrépát a francia származású Vauriak-répából szelektálta az uradalom, mely kötött humuszdús talajokon óriási termést szokott adni. A szelektálás alkalmával nemcsak küllemre, hanem cukortartalomra nézve is megvizsgálják és polarizálják az anyarépát. A magtermésből kereskedelmi forgalomba alig jut, mert az ismerős környékbeli gazdák az uradalom egész termését előre lefoglalják. A gabonafélék alá való talaj-előkészítést illetőleg csak azt említem fel, hogy az uradalom talajtömörítővel is dolgozik, ezzel azonban csak a rozsnál és a dohányföldbe vetett búzánál ért el lényeges terméstöbbletet. Dohánynál néhány évig kísérletezett a tavaszi szántások elhagyásával; de a legnagyobb eredményt akkor érte el, ha az ősszel megszántott földet tavasszal egyszer újból megszántotta, a többi szántásokat pedig fogasolással stb. helyettesítette. Szegedi rózsalevelet is termel, melyből holdankénti átlag közel 10 q. A beváltási átlagár pedig 43-45 korona. A csókai dohánybeváltó hivatal körzete részére a dohánymagot ez a gazdaság termeli. A gazdaság termelő tagja a magyar vetőmagvakat nemesítő intézetnek, mely bánáti és tiszavidéki búzát, bánáti tengerit, valamint zabot és takarmányrépát nemesít, tenyészt és hoz forgalomba. Megemlítendő még az uradalom mintaöntöző telepe, melyet a szikes területeknek öntözés által való javítása céljából készítettek. Halastava is van. A Köztelek 1911. évfolyamában Floderer magyaróvári vegyész részletes tanulmányt írt róla. Végül felemlítem a nagyszabású faiskolát. Ennek célja a vidéknek leginkább megfelelő nemes gyümölcsfákat szaporítani és forgalomba hozni s községi és járási faiskolák részére megbízható vadoncokat (alanyokat) nevelni. Forgalomba hoz kipróbált fajtiszta anyafákról oltógalyakat, a leginkább bevált Coniferákat, dísz- és közönséges fákat, díszcserjéket és a legkülönbözőbb fajtájú bogyós gyümölcsöket. Habár elsősorban a vidéknek megfelelő fajtákat törekszik forgalomba hozni, állandóan figyelemmel kísér bárhol megjelenő új fajtákat, azokat kipróbálja és a mennyiben beválnak, tovább szaporítja. A faiskolának a külföldön is igen jó hírneve van, őszi és sárga barackfajtái Európaszerte ismeretesek és külföldi kiállításokon is kitüntetésekben részesültek. A faiskola kiterjedése 70 hold.

 

        

 

Báró Tallián Béla gazdasága. - 1. Hároméves berni üsző. - 2. »Ibolya«, saját nevelésű 3 éves berni bika. - 3. »Páva«, saját nevelésű 3 éves ardenni mén. - 4. Részlet a máriatelepi csemetekertből Törökkanizsán.