Resicabánya, Resicza/Reşiţa/Reschitz, Reschitza, Montanreschitza, nagyközség Krassó-Szörény vármegye resicai járásában, a járási szolgabírói hivatal széke, (1891) 1095 házzal és 10.164 lakóval (közte 715 magyar, 6344 német, 895 tót, 1419 oláh és 791 egyéb; hitfelekezetre nézve 8012 róm. kat., 235 gör. kat., 1318 gör. kel., 328 ág. evang. 171 helv. és 98 izrael.), népbank-szövetkezettel, tanonciskolával, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral. R. manapság egyike hazánk legnagyobb gyárvárosainak, mely az osztrák-magyar államvasút-társaság bánya- és kohóműveinek s óriási uradalmainak egyik gócpontja. A társulat uradalmaiból nyert nyersanyagok fel- és átdolgozására szolgál négy nagy olvasztó, mely évente 40 000 tonna sötétszürke Bessemer-nyersvasat termel, 1 ömlesztő pest, 1 Bessemer-kohó (évi termelése 30 000 tonna), 6 Siemens-Martin-féle olvasztó (évi termelése 30 000 tonna) és egy tégelyöntetű acélkohó, mely évente 700 tonna acélt és 20 tonna egyéb öntvényt állít elő (összesen 800 munkás). Itt van továbbá a nevezett társaságnak vasöntője, mely évenként 30 000 különböző öntött árut képes előállítani s a nagy olvasztókban, öntőacélkohókban és az öntödében alkalmazott gőzgépekben 2522 lóerővel bír; kavaró és hengermű, acélsín-hengerművel és lemezgyárral, összesen 7500 lóerővel (évi termelése 400 000 q vas- és acéláru (800 munkás); van továbbá gépgyár, mely kovácsműhelyből, mintázó asztalosműhelyből, gépműhelyből, kazánkovácsműhelyből és hídépítészeti osztályból áll és évente 24 000 q híd- és egyéb vasszerkezetet, 4000 q kazánokat és reservoirt és 8000 q váltókészüléket és váltósíneket képes előállítani, a munkások száma itt 800; végül tűzálló téglagyár évi 50 000 q termeléssel. A társaság R. határában fémbányászatot nem űz, de a R. melletti Domány altáróban és Szekulon kőszenet bányászik (évente 1 millió q), mely bányáiban szintén néhány száz munkás dolgozik, úgy hogy az osztrák-magyar államvasuttársaság R.-i összes bánya- és gyári műveiben mintegy 3000 munkás van alkalmazva. R.-t Bogsánbányával és Szekullal keskeny vágányú vasút köti össze. 1896 dec. 19. bányalégrobbanás következtében majdnem 100 bányász életét vesztette a Domány altáróban. V. ö. Mihalik Sándor, R. múltja és jelene (Resicabánya 1896).
A 2002.-es népszámlálás szerint lakóinak száma 83.985, ebből román 74.511, magyar 3.045, német 2.690, roma 1.733, szerb 578, horvát 545 és más nemzetiségű 883 volt.

Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Resicza(Oláh-), oláh f., Krassó vármegyében, 27 kath., 978 óhitű lak., s anyatemplommal.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára
Resicza(Német-), német-oláh kamarai bánya m.-város, Krassó vármegyében, Dognácskához keletre 2 mfdnyire: 646 kath., 441 óhitű, 11 evang. lak., kath. és óhitű anyatemplommal, vashámorokkal, bányákkal, olvasztóházzal.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára
Resica Kr. (Krassóvár-É) 1673: Reszinitza; 1690-1700: Resicza; 1771: Retsiza; 1799: Olah Repsicza, Német Repsicza (Pesty: Krassó II/2. 142) kohászati iparteleppé nyilvánítják. 1808: Resicza (Német-), Deutsch-Reschitza (136). Kereszthegyen 48-as emlékmű. 1851: Resicza (Német- ), Kr vm, kamarai bánya mezőváros, 646 kath., 441 óhitű, 11 evang. lak., kath. és óhitű anyatemplommal, vashámorokkal, bányákkal, olvasztóházzal (Fé 3: 288). 1888: Resicza-Bánya (Resicza) KrSzö Resicai js (Je 602). 1913: Resicabánya KrSzö vm (Az). 1932: Horváth Pál tanár, népművelő, pedagógiai szakíró (-1978, Beszterce). A város magyar lapja: Délnyugat, 1990- es évektől. - 1909/19: Resiţa ~ Reciţa-montană, Resiczabánya, L 11 700: r 1840; n, m, cseh, szlovák, zs, rutén, szerb (145). R = Su 2: 77. 1673-1851. [42 D]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Resica
Kr (Krassóvár-É) 1808: Resicza (Oláh-), Walachisch-Reschitza (136). 1851: », Kr vm, 27 kath., 978 óhitű lak., s anyatemplommal (Fé 3: 288). 1872-84: Ortodox templom. 1888: Román-Resicza KrSzö Resicai js (Je 607). Rr 1890: 361 ház 2655 r. Hnt. 13: Resicafalu KrSzö. » Resicabánya. - 1909/19: Re
siţa, sau Reciţa- română, Románresicza, L 3165: r 1284; n, m, cseh, szlovák (146). » Resiţa [42 D]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Resicabánya,
v. Krassó-Szörény vm. (Reşi
ța, Ro.): plébánia a v. csanádi egyhm. oravicai esp. ker-ében. - 1772: alapították. Tp-át 1847: Havas Boldogasszony tit-ra sztelték. Kegyura 1880: az Osztrák Állampálya-Társulat. Anyanyelve 1880: ném., szl., m.
Kiss-Sziklay II:922. - Gerecze II:465. (s.v. Resica)
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon