Franz Joseph Müller Freiherr von Reichenstein

  1. ábra. Emlékbélyeg Müller 250 születésnapjához
     

  

  1. ábra. A von Reichenstein címer
     

 A tellur felfedezése 

Abban az időben Nagyag és Zlatna környékén aranyérc-bányászat folyt (Nagyagit, Sylvanit), de az aranyérc feldolgozásából mindig kevesebb aranyat nyertek ki a vártnál. Feltételezések szerint valami „visszatartja az aranyat”.
Ignaz von Born egyik cikke nyomán részletesebben kezdte vizsgálni a fent említett aranyérc-fajtákat.
Már 1782.09.21.-én bebizonyítja, hogy, Rupreht (tanár a Selmecbányai Bányászati Akadémián) állítása, miszerint a „visszatartó” elem Antimon lenne, nem igaz (akkor ő még bizmutra gyanakodott). Egy igen hosszú és részletes levélben leírja az aranyérc vizsgálatát és annak különleges tulajdonságait, elnevezve azt „aurum problematicum”-nak. Észrevételeit bécsi tudományos folyóiratokban is közzéteszi.
Mivel nem volt biztos felfedéséében, Torbern Bergman, az Uppsalai Egyetem kémiatanárának a véleményét is kikérte (Bergman számított abban az időben a kémia „pápájának” Európában). A professzor visszaigazolta a minták megérkezését és az első elemzések elvégzését. Azonban Bergman halála után (1784.07.08.) majdnem 15 évig nem hallani az „aurum problematicum”-ról, amíg Müller fel nem veszi a kapcsolatot a Berlini Egyetem tanárával, Heinrich Martin Klaproth-al. A tanár 1798.01.25.-én egy előadáson ismerteti az elemzések eredményét, kijelentve, hogy Müller egy új elemet fedezett fel, de, mivel nem adott neki nevet, Klaproth a Tellurium nevet ajánlotta.
A 3. ábrán egy Sylvanit érc-minta látható ((Au,Ag)Te2)), míg a 4.ábrán a Berlini Humbold Múzeumban látható Klaproth-féle eredeti címke a felfedezésről. 

 

  1. ábra. Sylvanit-minta

 

  1. ábra. Címke az eredeti mintáról

Forrás: Walter Woth: Franz Joseph Müller Freiherr von Reichenstein (2003)