Pécska, Ópécska/Pecica, Pecica Veche/Alt Petschka:
1. Magyar-P., csinos nagyközség Arad vármegye pécskai járásában, a járási szolgabírói hivatal széke, (1891) 1531 házzal és 8336 lak. (közte 7745 magyar, 199 német, 103 oláh); van járásbírósága és adóhivatala, kir. közjegyzősége, takarékpénztára, ipartestülete, alsó fokú ipariskolája, gőzfűrészgyára s 3 gőzmalma, szeszgyára, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. Sokáig széke volt az államjószágok igazgatóságának. Lakói kitűnő földmivelést űznek s igen jómódúak.
2. Ó-P. (Román-P.), nagyközség u. o., (1891) 1508 házzal és 7743 lakossal (közte 1305 magyar, 134 német, 260 tót, 5843 oláh és 194 szerb), gőzmalommal. Az előbbivel összefüggő község. Mindkét község a Maros mellett fekszik. Régibb okiratokban 1421-től fogva Pécsk v. Pécske néven szerepel. 1701-51. egy határőrségi rác kapitányság székhelye s Péró (l. o.) 1735. itt támasztotta a róla nevezett lázadást.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Pécska(Magyar-), magyar m. város, Arad vármegyében, a Maros jobb partján, rónaságon, Aradhoz nyugatra 2 mfd. Lakja 6379 rom. kath., 36 n. e. óhitű, 12 ref., 125 izraelita; egy kis kath. templommal, emeletes vendégfogadóval, városházzal és jeles kamarai épületekkel. Határa 12,574 hold, melyből legelő 2556 h., szőlőkert, mely bő termést ad 125 hold, szántóföld 9093 hold, erdő 800 hold. És ez mind úrbériség, az erdőt kivéve. A föld magas és ritka minőségű, fekete homokos, jó mivelés mellett mindent gazdagon terem. Szarvasmarhát sokat és szépet tart a környékbeli haszonbérleti pusztákon. A Maros vizén kötelenjáró komp van. Az erdőt hasító legelő vonalán látszanak a régi romai sáncok; ezeken ismét két templom omladéka, s az erdőben egy török mecset romjai szemlélhetők. Országos vásárt kettőt tart, u. m. maj. 9., és sept. 14-dik napját megelőző hétfőn. Vasárnap kezdődik a baromvásár, mely igen híres az alföldön, s a belsővásár hétfőn reggeli 10 órakor indul meg. Ezeken kívül minden szerdán és szombaton hetivásár. Végre Sz. György napján nevezetes cselédvásár tartatik itt, melyre 20 mfdről is eljönnek a földbirtokosok, haszonbérlők, férfi és nő cselédek felfogadására. A város birtokosa a kir. kincstár.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára