Bánság jeles szülöttei

 

A Bánság vagy Bánát a Maros folyótól délre fekvő, gazdag és termékeny terület. Keleten a Krassó-Szörényi hegyek, délen a Duna, nyugaton a Tisza folyó határolja. 1514-ben e vidéken szenvedtek vereséget a török ellen készülő lázadó paraszti seregek, akik Dózsa György vezetésével uraik ellen fordultak.
A Bánság vegyes nemzetiségű. Jelenlegi lakosai románok, magyarok, szerbek, bolgárok, még vannak németek is, valamint szlovákok, csehek. Temesvár eleste (1552) után a magyar lakosság elmenekült vagy elpusztult, s a török kiűzése után telepítették újra. Ekkor a bécsi kormány az egész vidéket kincstári tulajdonnak nyilvánította, Temesi Bánság néven katonailag Bécsből kormányozta, és a Magyar Királyságból kiszakította. Először katolikus németeket telepített be, majd a 19. század elejéig a nagyszabású mocsár-lecsapolási és folyamszabályozási munkák nyomán felújított földekre - Ausztria és Németország egész területéről több hullámban hoztak német telepeseket a kincstár támogatásával. Szerbek már a török hódoltság alatt is éltek e tájon, de a 18. század közepén újabb szerb betelepülők érkeztek. Itt kaptak letelepedési engedélyt a török elől menekülő katolikus bolgárok is. A szlovákok és csehek a jobb élet reményében a 18. század végétől alapították falvaikat, a magyarok pedig nagyobb számban csak 1778-tól települtek be, amikor a Bánság nagyobbik része közigazgatásilag visszakerült Magyarországhoz. A kiegyezés után folyamatossá vált a magyar betelepítés egészen az első világháborúig, amelynek végén, 1920-ban a trianoni békediktátummal a Bánság területének kilenctized részét Romániához és Jugoszláviához csatolták. Ezután román és szerb betelepítés következett. A határokkal szétdarabolt Bánság a Kárpát-medence legtarkább nemzetiségi tája.
A Bánságból igen sok kiválóság származik: Temesvár adta a hittudós Temesvári Pelbártot (1440-1504), és az építész-író Kós Károlyt (1883-1977), s a közeli Magyarpécskáról származik a 20. század legjelentősebb kultúrpolitikusa, gróf Klebelsburg Kuno (1875-1932). Ugyancsak e tájról, Csatádról, származik a nagy osztrák költő Nicolaus Lenau (1802-1850), s Adáról a jeles magyar nyelvész, Szarvas Gábor (1832-1895). Klapka György (1820-1892) Temesváron született, az 1848-1849-es szabadságharc honvéd tábornoka. Balogh Edgár (1906-1996) Temesváron született publicista, író. Méliusz József (1909-1995) Temesváron született költő, író. Nagyszentmiklóson született Révai Miklós (1749/50-1807) nyelvész, 1834-ben Heim Péter (1834-1904) mérnök, a magyar posta- és telefonhálózat kiépítője, akinek fiáról, Heim Pálról (1875-1929) van elnevezve a budapesti gyermekkórház. Itt született Juhász Gyula legjobb barátja, József Attila atyai pártfogója, a neves makói ügyvéd, Espersit János (1879-1931), a világhírű zeneszerző és zenetudós, Bartók Béla (1881-1945), a magyar népzenetudomány  világhírű mestere. Továbbá Herman Lipót (1884-1972) festőművész, Madarász Emil (1884-1962) költő, Fenyves Ferenc (1885-1935) a szabadkai Bácsmegyei Napló főszerkesztője, Makai Ödön (1889-1937) ügyvéd, József Attila gyámja és sógora, Nikodemusz Elli (1923-1989) műfordító, költő.

 

Összeállította: Pall Margit