Orsova/Orşova/Orschowa:
1. O., nagyközség Krassó-Szörény vármegye O.-i járásában, a Duna mellett, (1981) 3564 német, oláh és magyar lak.; egyike Dél-Magyarország jelentékenyebb községeinek, mely a határszélen való fekvésénél fogva fontos forgalmi pont. O. a járási szolgabírói hivatal, magyar kir. erdőhivatal, fővámhivatal, belépő állomás (veszteglő), állami állatorvos s csendőr-szakaszparancsnokság székhelye; van járásbírósága, adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, kórháza, tanonciskolája, takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelye), gázgyára és fűrészmalma. Van továbbá többféle egyesülete, köztük magyar nyelvterjesztő egyesület, melyet 1886. Paulovics Miklós főszolgabíró alakított; itt jelenik meg az Orsova c. hetilap (XII. évfolyam). O. végállomása a magyar kir. államvasutak egyik vonalának, melyhez itt csatlakozik a verciorova-bukaresti oláh vasút. Gőzhajózása is igen élénk. Lakói jelentékeny halászatot űznek. A Cserna folyón túl van az u. n. koronakápolna, melyet 1855. építettek azon helyen, ahol 1853 szept. 8. a koronát megtalálták (l. Koronázási jelvények, X. köt. 804. old.). O. már a legrégibb idő óta fontos hely volt, mivel ott fekszik, ahol a vízi úttal a Temes és Cserna völgyeinek szárazföldi útja találkozik. A rómaiak idejében Tierna város feküdt itt s a római castrum alapfalai még most is láthatók. O. újabban is gyorsan gyarapodik; legutóbb a városon alul fekvő Vaskapu, valamint az Alduna szabályozásának nagy műveleteiben is nagy szerepet vitt.
2. Új-O., l. Ade Kále.

Forrás: Pallas Nagy Lexikon

Orsova
első írásos említése 1150 körül: Ursoua. Személynévi eredetű, Urosfalva, szláv raggal. A rómaiak idején a Dierna nevű erőd volt itt. Honfoglaláskori leletek igazolják, hogy Árpád népe egyből megszállta e vidéket is a Dunáig. Árpádkori temetőt is feltártak. A népvándorlás korában összedőlt római erőd
közelében az Árpádkorban épült újabb vár, melyet már Nagy Lajos király idejében újjá kellett építeni. A várat Mohács után foglalta el a török, s 1688-ban került vissza. Ekkor új erődök épültek, egyik a szigeten. Még a 18. században is véres harcok folytak Orsova és az erődsziget, Adah Kaleh birtoklásáért. Sziget-vár törökül. 1737-ben a törökök felégették Orsovát. Adah Kaleh csak 1790-ben került végleg vissza. A sziget a 19. században vámszabad, török lakosságú, török birtok volt, a Monarchia fennhatósága alatt. 1849-ben Szemere Bertalan Orsován ásta el a magyar szent koronát, a koránázási palástot és jelvényeket, melyeket 1953-ban találtak meg egy árulás folytán. A megtalálás helyén kápolna épült. A régi Orsova és az Adah Kaleh a Vaskapu megépültével víz alá kerültek, a mai Orsova gyakorlatilag az 1970-es években épült. A sziget török lakossága részben Törökországba, részben Dobrudzsába költözött. Orsova Trianon előtt Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott, 2015 német, 1870 magyar, s csak 1360 román lakosa volt. Mára alig 100 magyar maradt a több mint tízezres városban. A táj még Orsova után is gyönyörű. A városból sétahajók indulnak a Kazán-szorosba.
Forrás: Erdélyi tájakon
Orsova Te~Szö (a Duna mellett) 1091 nyara: I. László király Orsova táján vereséget mér a Kapolcs vezér halálának megbosszulására érkezı kun seregre. Királyi végvár. 1349: castrum Vrsua, Orsuua (Tr). 1351: castellanus de Orsva, 1387: castrum nostrum (regis) Orsva, (P); 1387: a Losonciak visszafoglalják a felkelőktől (E); 1396: sub castro Orswe (P). 1396.VIII.13-15.: Zsigmond király európai lovagok élén itt halad át Vidin felé. 1417-1420: Losonci Zsigmond királyi kapitány igazgatja Miháld, Sebes és Zsidóvár várakkal együtt. Utána valószínűleg Ozorai Pipó, majd a német lovagok kezén van; 1425 körül várnagya Remetei (Himfi) Imre; 1437-ben a Tallóciak tisztsége a szörényi várakkal együtt (Engel 204). 1419: Orswa, 1427: prope Orsuam (P); 1428: civitas Orsova; Ferenc-rendi minorita kolostor állt benne; 1478-ban is említik (Cs 2: 19); 1440: Orsaua (P). 1444.IX.22.: I. Ulászló király seregével Orsovánál átkel a Dunán és török területre nyomul. 1478: opp. Orsova (Cs); 1481: Orseva, 1501: arx Orsoua (Pesty: Szörény II. 389). 1522.II-III.: Török csapatok elfoglalják Orsova várát. 1689: Hersova (P). 1689.VII.15.: Thököly Imre török és moldovai csapatokkal elfoglalja Orsovát (Ezzel megnyitja az utat egészen Temesvárig). 1738.VIII.15.: A császári csapatok egyhónapi ostrom után föladják Orsova várát Mehmed nagyvezérnek. 1808: opp. Orsova (Ó-), Óorsova, Alt-Orschowa, (i) Rushava (122). 1849.VIII.14.: Perczel Mór tábornok néhányadmagával Orsovánál átlépi a magyar határt. {Török földre menekülnek.} 1852.{VIII.}: Ferenc József császár (Újvidékről jövet) meglátogatja Orsovát. 1878.V.20.: Megnyitják a Temesvár-Karánsebes-Orsova vasútvonalat. 1888: Orsova (Ó-Orsova) KrSzö Orsovai js szh, 1888: ház 381, L 3381 (Je 558). 1908.IV.22.: Aszlányi Károly író (1938.XII.8., Dorog) 1913: Orsova KrSzö vm (Az). - 1909/19: Orsova (Răsava), O, L 4610: r 1165; n, m, zs, szerb, cseh, olasz, szlovák (128). Orsova = Su 2: 20. 1349- 1840. [55 A]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Orsova, Orschova,
v. Krassó-Szörény vm. (Or
șova, Ro.): 1. ferences kolostor. I. Nagy Lajos kir. (ur. 1342-82) a szörényi bánsághoz tartozó ~n 1366: ktort alapított az obszerváns bosnyák ferenceseknek a bolgárok térítésére. A ktor 1385: a bolgár custodiához tartozott. 1478 u. nem említik. - 2. plébánia a v. csanádi egyhm. karánsebesi esp. ker-ében. 1332: már létezett. A törökök 1526: elpusztították. 1718: alapították újra, de az 1737. évi török háborúban ismét elpusztult. 1827: alapították újra. Mai Szt István kir.-tp-át 1827: építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném., m., cseh, horvát. - Kleitsch József (1893-1960) plnost vsz. 1951. VIII: elhurcolták, 8-10 é. ítélték kémkedés vádjával. - A pléb. területén a Cserna patak mellett ásták el s 1853. IX. 8: találták meg a koronázási jelvényeket. I. Ferenc József cs. ennek emlékére Magyarok Nagyasszonya-kpnát építtetett. H.F.L.
Kiss-Sziklay II:920. - Gerecze II:464. - Karácsonyi II:131. - Hetényi Varga II:233.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon