Nemesnádudvar/Adelsrohrhof, Nadwar - A település megközelíthető közúton: a 6-os úton Dunaföldvárig, majd tovább az 51-esen Sükösdig, majd északkeleti irányban az 54-esen 7,9 km, de megközelíthető az 5-ös úton Kecskemétig, majd tovább az 54-esen.
Nemesnádudvar első okiratos említése 1431-ből származik. A középkori Nádudvar a török időkben elpusztult. Az elnéptelenedett faluba Csáky Imre kalocsai érsek mint földesúr 1723-24-ben németeket telepített. Egy 1877-ben készült feljegyzés szerint a legfőbb jövedelemforrás abban az időben a bor volt, 1447 kataszteri holdon termelték a különböző szőlőfajtákat: kadarkát, kék góbért, csókaszőlőt, rácfeketét, fehér muskotályt, rakszőlőt, mézesfehért, vörös dinkát, kövidinkát, szlankamentát.
A főútvonalról a történelmi pincesor, a Petőfi Sándor utca vezet be a falu központjába. Ez a Hajós-Vaskúti Borvidék egyik legszebb pincesora. A fennmaradt pincék a virágzó szőlőtermelésre is utalnak. Érdemes végigsétálni a Kender-, a Máriavölgyi, a Felső-Sükösdi pincesoron, megcsodálni a régi szép épületeket, és a hűs pincékben megkóstolni a tüzes borokat.
A szőlőműveléshez kapcsolódik, Szent Mihály-napjához kötődően, szeptember utolsó vasárnapja körül a három napon át tartó Nádudvari Újbor Ünnepe. Eddig összesen mintegy 10 ország, több mint 40 művészeti csoportja, összesen több mint 3000 táncos, énekes és zenész színesítette az évente több ezer érdeklődő ember programját. A Nemesnádudvari Német Hagyományőrző Tánccsoport 1951-től járul hozzá a sikerhez és az üldöztetések, hányattatások ellenére élenjárt a vidéken, példáját más településeken is követték.

Forrás: A "VENDÉGVÁRÓ" honlapja