Nagyszentmiklós, Szerb-Nagy-Szent-Miklós/Sânnicolau Mare (régi helyesírással: Sînnicolau Mare)/ Großsantnikolaus, Great St Nicholas, nagyközség Torontál vármegye nagyszentmiklósi járásában, (1891) 1658 házzal és 10,340 lak. (közte 1480 magyar, 3501 német, 4051 oláh és 1248 szerb); a járási szolgabírói hivatal széke, járásbírósággal és adóhivatallal, királyi közjegyzőséggel. Élénk iparos község, melynek földmíves- és tanonciskolája, takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelye), népbankja, ecet-, likőr- és sörgyártása, élénk gabonakereskedése van, továbbá számos egyesülete és ipartársulata. Vasúttal, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral. Itt találták 1799. azon híres aranyleletet, melyet közönségesen Attila kincsének neveznek, melyet jelenleg a bécsi császári múzeumban őriznek.
További helyiségek:
1. Kis-Szentmiklós, kisközség temes vármegye újaradi járásában, (1891) 2035 oláh, német és magyar lak.
2. Német-Nagy-Szentmiklós, nagyközség Torontál vármegye nagyszentmiklósi járásában, (1891) 1971 német lak., vasúttal. Itt szül. Révai Miklós, nyelvtudományunk megalapítója.
3. Tisza-Szentmiklós, nagyközség Torontál vármegye törökkanizsai járásában, (1891) 3279 szerb, magyar és német lak., posta- és telefonállomással és postatakarékpénztárral.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Nagyszentmiklós, Szerbnagyszentmiklós,
nagyközség Torontál vármegye N. -i járásában, az Aranka folyó mellett, (1910) 2122 házzal és 10, 617 lakóval (közte 2121 magyar, 3227 német, 3938 oláh és 1134 szerb); a járási szolgabírói hivatal, járásbíróság, közjegyzőség és adóhivatal székhelye, van polg. Iskolája, közkórháza, állami földmívesiskolája, 5 takarékpénztára, népbankja, sörfőző- és malátagyára, bőr- bocskor- és papucsgyára, több gőzmalma, olajgyára, selyemtenyésztési felügyelősége, Máv. osztálymérnöksége; gr. Nákó-féle szép kastély, gazdag műkincsekkel. Vasúti állomás, posta, távíró és telefon. Itt született Révai Miklós. 1799. itt találták azt a híres arany leletet, melyet Attila kincsének neveznek.
Forrás: Révai lexikon
Nagyszentmiklós, azelőtt Szerb-Nagy-Szent-Miklós, az Aranka folyó mellett fekvő nagyközség. Járási székhely. Házainak száma 185Gróf Nákó Sándor kastélya.6, lakosaié 11358, akiknek többsége románajkú, utánuk jönnek a németek, magyarok és szerbek. A felekezetek közül a római katolikusok és a görög-keletiek vannak többségben. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Már a népvándorláskor nagy jelentőségű hely lehetett. Itt került felszínre a XVIII. század végén az a nagyszerű fejedelmi aranylelet, melyet eleinte Attila kincsének tartottak. A lelet helyét emléktáblával örökítették meg. A helység a legrégibb idő óta a csanádi püspök birtokában volt. 1421 augusztus 12-én Marczali Dózsa csanádi püspök új adományt nyert e helységre Zsigmond királytól. A XVI. század közepén szerbek voltak a lakosai. A temesvári defterdár az 1557-58. években 30 családfőt írt itt össze. A török hódoltság alatt a szerbek már nem akarták a csanádi püspököt földesuruknak elismerni és 1590-ben meg is tagadták neki az engedelmességet. A XVII. század második évtizedében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a helységet eladományozta lippai vitézeinek. Ezek egyike volt Orbánszentgyörgyi Nagy Lőrincz, a ki a maga részét 1625-ben eladta Lippai Vágó Istvánnak. A XVII. század közepén a helység fele részére Szelényi János honti alispán kapott adományt, a ki ezt a részt 1658 szeptember 11-én unokaöccsének Gerhard Györgynek adományozta. A törökök kiűzetése után a helység neve belekerült a csanádi püspöki birtoklajstromba, de 1718 óta a temesvári bánsághoz tartozott. Ekkor már Nagy-Szent-Miklósnak nevezték a 30 házból álló helységet. 1724-ben a helység kincstári tiszttartósági székhely lett. 1724-beRészletek a gróf Nákó-féle alapítványi közkórházból.n Oexel Mátyás sörház építésére kapott engedélyt. 1752-ben 40 német család költözött ide, magvát alkotván a későbbi Német-Nagy-Szent-Miklósnak. A németektől alapított helységgel szemben, a régi helységet Szerb-Nagy-Szent-Miklósnak nevezték el. 1764-65-ben a temesvári igazgatóság újabb jövevényekkel szaporította a lakosságot. 1779-ben Torontál vármegyébe kebelezték be. 1781-ben a kincstári jószágok elárverezése alkalmával, Nákó Kristóf és Cziril vásárolták meg. Itt született 1750 február 24-én nyelvtudományunk halhatatlan megalapítója, Révai Miklós. 1787 június 11-én országo A községháza.s, 1837 július 6-án hetivásárok tartására nyert szabadalmat. Mindvégig a gróf Nákó család volt a helység földesura és jelenleg is gróf Nákó Sándor valóságos belső titkos tanácsosnak van itt a legnagyobb birtoka. Az övé a községbeli kastély is, melyet gróf Nákó Kálmán 1864-ben építtetett. A kastély valóságos múzeuma a műkincseknek és gyűjteményeknek. Van itt körülbelül 5000 kötetes könyvtár, egy Cinquecento-oltár. Az úri szalonban Franz Ádám festménye, gróf Nákó Kálmánné szül. Bobdai Gyertyánffy Berta, kiváló művésznő több festménye, továbbá Franz Ádámnak a Schwarzau kastély kertjében gróf Nákó Kálmánnéról festett lovasképe. Lenbach mester festménye, Schrottsberg festménye, a múlt század 40-es éveiből. Faragott és berakott németalföldi szekrények. A híres nagyszentmiklósi lelet másolatai. Velenczéből származó Carducci-szobor. Kreehuber-féle családi képek a 40-es évekből. Blaas lovasképe és Pettenkofen néhány eredeti rajza. A vadász-szobában láthatók a gróf első afrikai útjáról hozott vadászati trofeumok. A férfi hálószobában van egy Lenbach-kép, Maurini Marogenes dogénak 1444-ből származó képe és spanyol és olasz mesterek festményei, 1688-ból való, két Mária Terézia korabeli és egy XV. századbeli sekrestyés szekrény. A női hálószobában: delfti gazdag porcellán-gyűjtemény, több régi értékes berakott szekrény, Blaas, gróf Nákó Berta, Schrottsberg festményei, érdekes, régi ékszerkazetta és benne Wagner Richárd, Liszt Ferencz, Széchenyi István, Deák Ferencz, Jókai Mór, Mayerbeer, Lenbach, Rossi, Prokesch-Osten és más, nevezetes férfiak eredeti levelei. A fogadóteremben ezüstből vert, ónémet ötvösmunkák, régi bronzok, faragott és berakott régi szekrények, XV. századbeli festők másolatai, Ammerling Frigyes festménye stb. Az ebédlőben ójapán porcellán-gyűjtemény, Neugebauer és gróf Nákó Kálmánné festményei és néhány Rembrand és Tizian-másolat s így tovább, a többi helyiségekben is. A községbeli római katolikus templomot 1824-ben gróf Nákó Sándor építtette és Kőszeghy László csanádi püspök szentelte fel. A plébánia már 1334-ben fennállott. A hódoltság alatt megszűnvén, a temesvári igazgatóság 1767-ben állította helyre. A görög-keleti szerbek temploma 1777-87-ben, a görög-keleti románoké 1900-ban, a görög-katolikus templom 1901-1902-ben épült. 1771-ben nagy árvíz pusztított a helységben és ennek emlékére ünneplik a német-nagyszentmiklósiak úrnap nyolcadát. 1873-ban kolerajárvány lépett fel a helységben. Nevezetes épületeA földmíves iskola. a községnek Schreyer Viktor ügyvédnek a szegedi-utcában levő háza, mely hajdan kaszárnya és egy ideig megyeháza is volt. Az épület erős, tömör falazatú és a szobák bolthajtásosak. Mikor 1807-ben Nagybecskerek egy része, a vármegyeházzal együtt leégett s a vármegye Nagyszentmiklósra költözött, ebben a házban tartotta közgyűléseit. A gyűlésterem és a hivatalok a nagyobb épületben voltak, míg az alispán lakása, a mellette levő s napórával ellátott kisebb-épületben volt. Ebben az épületben lakott a Dániel család s itt született 1843-ban Dániel Ernő v. b. t. tanácsos. A községben több egyesület és társaskör van, nevezetesen a magyar társaskör, polgári kaszinó, tornaegylet, önkéntes tűzoltó-egylet, szerb olvasókör, görög-keleti szerb egyházi és világi dalárda, szerb nőegylet, nagyszentmiklósi vadásztársaság, Doina dalegylet és temetkezési egylet. A járási hivatalokon kívül, selyemtenyésztési felügyelőség, Máv. osztálymérnökség, ipartestület s az Aranka vidéki belvíz véd- és levezető társulat központi irodája. A hitelintézetek közül említést érdemelnek az Első Nagyszentmiklósi Takarékpénztár, a népbank, a kerületi gazdaköri takarékpénztár, az Arad-Csanádi gazd. takarékpénztár fiókja és az Albina takarék- és hitelegylet lugosi fiókintézete. A gyárak és iparvállalatok között jelentékenyebbek a sörfőző- és malátagyár részvénytársaság, Körber testvérek bőrgyára, Jovanovics Kristóf bocskor- és papucsgyára, Prochaszka Ede fiai gőzmalma, Folye Gergely gőzmalma, Deutsch Lipót fia olajgyára. Itt van a mintaszerű Berta közkórház is. Keletkezését elmondja a falába illesztett következő felírat:


Alapítványi Berta közkórház.
Nagyméltóságu Nagyszentmiklósi Gr. Nákó Kálmán
neje Gr. Nákó Kálmánné Bobdai Gyertyánffy Berta
emlékére 1883-ban alapította,
Torontál vármegye törvényhatóságának
áldozatkészségéből belgyógyászati osztálylyal kibővült 1896/7-ben,
újjá épült
I. Ferencz József Magyarország apostoli királya
dicső uralkodása idejében,
Nagyméltóságu Csikszentkirályi és Krasznahorkai Gr. Andrássy Gyula
M. kir. Belügyminiszter nagylelkü támogatásával
Nagyméltóságu Nagyszentmiklósi Gr. Nákó Sándor
kórháztulajdonos által,
Kopeczek György budapesti műépítész tervei szerint
1908-1910. évben.


A községhez tartozik: Erzsébet-major, Eszter-major, Marospart, Mina-major, Nagyszentmiklósi szőlők és Szentistván-major. A helységtől keletre feküdt a középkorban Jára falu, mely eredetileg csanádi várföld volt; mint ilyen, 1232-ben határos volt a Csák nembeli Miklós ispán Pony falujával. A XIV. században alkalmasint a Becsei család birtokába került, mert csak így érthető, hogy a XV. század elején Zichy Páska fiai voltak itt birtokosok. Páska fiának Jakabnak leánya Katalin, Gordovai Fancs bán fiához Lászlóhoz ment nőül, a ki 1417-ben anyai örökségként engedte át fiainak. Hunyadi János kormányzó 1466 szeptember 26-án Járát fele részben Magyarmérai Kálmán Jánosnak, fele részben pedig Fodor Istvánnak és Sárosi Andrásnak adományozta. 1451 után Keszi Balázs deák solymosi várnagy vette meg, a ki 1456 május 31-én Péter csanádi püspöknek adta át, kegyes alapítványul. A helység alkalmasint Bali bég 1529. évi rablóhadjárata alatt pusztult el. A XVI. század végén, vagy a XVII. század elején Orbánszentgyörgyi Nagy Lőrincz kapta többed magával, az erdélyi fejedelmek valamelyikétől, de 1625-ben egy részét eladta Lippai Vágó Istvánnak. 1647-ben szerbektől lakott helyként szerepel. 921717-ben a csanádi kerületbe osztották, 1723-ban azonban ismét pusztaként szerepel. A község határához tartozó Szeliste nevű dűlőről a hagyomány szintén azt tartja, hogy helyén falu volt. Talán Szentmihály falu, mely a hódoltság alatt pusztult el. Ezt megerősíteni látszanak az e dűlővel határos Wollwasch-dűlőben talált épületfalak. A falak mentén csontvázak feküdtek egymás mellett. Innen került a polgári iskola gyűjteményébe egy gerezdes buzogány is, Kühn Lajos tanítóhoz pedig egy XIV. és egy XV. századbeli gyűrű. Nagyszentmiklóstól éjszakra, a Maros töltésen belül, az első molnárházzal szemben, a kubikos munkások egy kápolna, vagy kisebbszerű templom alapfalaira akadtak. Apsisa jobban volt kiásva és keletre nézett. Az apsisnak a földből kiálló köveit elhordták s így most már a falak nem láthatók. Az itt talált csontvázakból egy meglékelt koponya a polgári iskola gyűjteményébe került.
Forrás: Borovsky Samu, Torontál vármegye községei
Nagyszentmiklós, v. Torontál vm. (Sânnicolau Mare, Ro.): plébánia a v. csanádi egyhm. csanádi esp. ker-ében. - 1332: már létezett. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1766: alapították újra. Mai Avilai Szt Teréz-tp-át 1824: építették. Kegyura 1880: Nákó Kálmán gr. Anyanyelve 1880: ném., m. - Elszner József (1888-1965) plnos 1950 k. pol. okokból börtönben. - A r.k. leány polg. isk-t 1903: alapították a Miasszonyunkról nev. isk-nővérek. 1919 u. megszűnt v. nem m. tannyelvűvé lett.
Csanádegyhm. okt. int. 1912/13:XI. - Kiss-Sziklay 1903:213. - Barabás 1929:76.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon