Nagylak/Nădlac, nagyközség Csanád vármegye nagy-laki járásában, (1891) 2168 házzal és 12 800 lak. (közte 6847 tót, 4269 oláh, 1106 magyar, 188 német, 215 szerb, 124 rutén; hitfelekezet szerint 6542 ág. evang., 3696 gör. kel., 1029 róm. kat., 1095 gör. kat., 122 helv., 302 izrael.). Nagy-L. a járási szolgabírói hivatal széke, van járásbírósága, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára; termékeny határa 14 155 ha. Elsőként 1313-ban Noglok-ként említik. A tatárjárás után létrejött nagylaki uradalomhoz a 15. században már 60 falu és 14 puszta tartozott, maga Nagylak városi rangra emelkedett. Az 1514. évi parasztlázadás, majd a hatszori török foglalás nyomában rom és pusztulás maradt. Az elhalt magyarság helyébe először szerbek, majd kivándorlásuk, 1750 után románok, 1803-ban szlovákok költöztek. A Maros-parti vár és mezőváros Trianon után Romániához került. A magyar oldalon mindössze a Pannónia Kender- és Lenszövő Részvénytársaság 1904-ben alapított kender- és lenáztató gyára maradt, amelyben kender földolgozásban már jártas, Bács megyei svábok kezdtek dolgozni. Hozzájuk később nagylaki és csanádpalotai lakosok csatlakoztak. A gyár munkástelepén és a nagyobb részben tanyákon lakók létszáma 1920-ban 512 fő volt, 1922-ben lett önálló község. Jelenleg Nagylak közúti határátkelőhely Románia felé.
Nagylak Csa (Arad-Ny, a Maros j. p.) 1192: in Morus t. ad 6 aratrum; 1313: Noglok; 1334: Petrus sacerdos de Noglok. A Monoszló-nem birtoka. Vsz ezzel azonos a nem 1192-i birtokösszeírásának „marosi“ birtoka 6 eke földdel, halastóval, nádassal és kaszálóval, mely felerészben Makariás ispáné, felerészben Kenézmonostoré volt. Késıbb a Makariástól leszármazó Egyed fia Gergely uradalmának központja, melyet 1313-ban az esztergomi Sz. Adalbert-egyházra hagyott tartozékaival együtt. Papja 1334 I: 2 báni pápai tizedet fizet (Gy 1: 865). 1514.V.24. Székely Dózsa György hadai felgyújtják a Jaksicsok nagylaki várát, ahol Báthory és Csáky emberei apátfalvi győzelmüket (V.23.) ünneplik. 1514.V.28. Székely Dózsa György (aki időközben megkapta a hadjáratot betiltó királyi rendeletet) Nagylakon kivégezteti Csáky Miklós csanádi püspököt és a fogságába esett köznemeseket 1806: Nagy Lak (21 X-Y 41). 1808: Nagy-Lak h. 1828, 1854: oppidum Nagy Lak. 1888: » (Nagylaku) Csa vm Nagylaki js (Je 525). 1913: Nagylak Csa vm. 1920: határváros. - 1909/19: Nădlac, N, L 13 631: r 4358; szlovák, m, zs, szerb, n, c (120). = Su 1: 421. 1313-1851. [31 A]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Nagylak, v. Csanád vm. (Nădlac, Ro.): 1. plébánia a v. csanádi egyhm. makói esp. ker-ében. 1313: Nogloc. 1332: már létezett. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1845: alapították újra. Mai Szt Péter és Pál-tp-át 1879: építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1910: szl., rum., m., szerb, ném., rutén; 1940: m., szl. - Lakói 1910: 1257 r.k., 142 g.k., 3807 g.kel., 7463 ev., 1066 ref., 25 unit., 254 izr., 29 egyéb vall., össz. 14.043; 1940: 535 r.k., 17 g.k., 17 g.kel., 512 ev., 193 ref., 3 izr., 1 egyéb vall., össz. 1278. - 2. g.k. parókia a v. nagyváradi egyhm. makói esp. ker-ében. 1847: alapították. Tp-át Szt Kereszt felmagasztalása tit-ra szent. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: rum. 1948. X. 21-1989: „visszafogadták” az ortodoxiába.
1. Kiss-Sziklay II:914. - Gerecze II:264. - Borovszky II:415. - Györffy I:845. - 2. Schem. Mv. 1909:75.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon