Nadrág/Nădrag/Steinacker, Nadrag, kisközség Krassó-Szörény vármegye temesi járásában, (1891) 1726 német, oláh és tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Itt a N.-i bánya- és vasipartásulatnak jelentékeny vasgyára van, mely nagy olvasztóból és öntödéből, hengermű- és lemezgyárból, szög- és ekegyárból áll; a gyárban 765 munkás dolgozik s az évi termelés 24 000 q nyersvas, 13 000 q öntvény, 8000 q hengervas, 6000 q vaslemez stb. A N. környékén levő vasércbányákban kevés ércet termelnek, ezt nagyobbára távol vidékről kell hozni. N. környéke igen szép; a község a Pojána Ruszka-hegységbe teendő kirándulásokra igen kedvező kiinduló pont. V. ö. Thirring Gusztáv, Vázlatok a Pojána Ruszka-hegységből (Magyar Kárpátegyesület Évkönyve, 1886. évfolyam).
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Nadrág Te~Kr (Lugos-K Zsidóvár mellett) 1364: Nodrag (Cs 2: 53). 1548: Nadrág; 1590 k: Alsó-Nagyragh, Nadragh (Pesty: Krassó II/2. 61). A mai falu, a régi helyén, 1846 táján települt (Su). 1733: Nagy-Agy, 1750: Nagyag, 1760-2: Szekeremb. 1888: Nadrág KrSzö Temesi js (Je 518). 1913: Nadrág KrSzö vm (Az). - 1909/19: Nădrag, Nadrag {!}, l 2150: r 731; n, szlovák, cseh, m, horvát (120). = Su 1: 421. 1364-1846. [33 C]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Nadrág,
v. Krassó-Szörény vm. (Nădrag, Ro.): plébánia a v. csanádi egyhm. alsótemesi esp. ker-ében. - 1850: alapították. Tp-át 1851: Szűz Mária neve tit-ra sztelték. Anyanyelve 1880: ném., m., szl. - Heinrich Géza (1917-90) kp-t 1945. I. 10: mint ném-et letartóztatták, s a bánáti ném-ekkel or. munkatáborba hurcolták. A KGB 1947. VI. 8: adta át a ném. hatóságoknak az Odera menti Frankfurtban. Kiss-Sziklay II:906. - Hetényi Varga II:210.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon