Mehádia, nagyközség Krassó-Szörény vármegye orsovai járásában, (1891) 2480 oláh és magyar lakossal; van barnaszénbányája s fűrészmalma, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. Határában barnaszénbánya van. M.-án (Ad-Mediam) régi római vár hatalmas maradványai vannak; ugyancsak M. egyik hegyén Myháld várának tornya és falmaradványai vannak az Árpádok korából. 1738 júl. 4. a törökök itt a lotaiai herceg által visszanyomattak s júl. 6. az erősséget Königsegg császári vezérnek szerződésileg átadták, azonban júl. 15. ismét visszafoglalták. 1789-ben ütközet volt itt a Clairfayt és Hadik alatti osztrákok és a törökök közt M.-n alul, a priboji hídnál 1849 aug. 23. volt a szabadságharc utolsó csatája az osztrákokkal. M.-nak nevezik igen gyakran, de hibásan a világhírű Herkulesfürdőt, mely M.-tól távol esik s közigazgatásilag is külön község.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon

Történelmi adatok: ad Mediam, római község a volt Bánságban; az ókori források közül csak a Tabula Peutingerianán fordul elő, még pedig azon úton, mely Tiernát (Orsova) Tibiscummal (Zsuppa) kötötte össze. A 11 r. mérföld, a mennyire a Tabula szerint ad Mediam Tiernától feküdt, legalább 5 r. mérfölddel kevesebb, mint a mekkora a távolság Orsova és Mehádia között. Mindazonáltal csak Mehádia helyén állhatott ad Mediam, mint az nemcsak a nevéből tünik ki, hanem azon számos feliratos kőemlékből is, melyeket különösen a régebbi időben Mehádiában találtak. A római ad Mediam elnevezés Mommsen (CIL III p. 248) szerint onnan eredt volna, mivel a község a teregovai kapu és a Duna között fele úton feküdt. A mi a mehadiai feliratokat illeti, legnagyobb részök hálanyilatkozatok azok részéről, kik a nem messze levő s már akkor is hírneves hőforrások (Herkulesfürdő) kedvéért is odamentek. Az egyik felirat (CIL III 1561) Aesculap(io) et Hygiae szól pro salute Iuniae Cyrillae quod a longe infirmitate virtute aqurarum numinis sui revocaverunt. Egy másik (u. o. 1560) Diis magnis et bonis Aesculapio et Hygiae van dedikálva, egy harmadik (u. o. 1562) pedig Dis numinib(us) aquarum. Főkép azonban Herculest tisztelték meg oltárokkal, melyeken Hercules egy esetben (CIL III 1572) salutifer, 3 esetben (u. o. 1569. 1570. 1571) invictus, míg az 1566 felirat Herculi Genio loci fontibus calidis készült. Hogy milyen messzire terjedt a források hire, mutatja a CIL III 1562 felirat, melyet együttesen több legatus Kr. u. 150-ben vésetett, mielőtt Romába meggyógyúltan visszatértek. A vendégek között ott találjuk az akkori társadalom színe-javát, így a CIL III 1564 felirat a 198-211. évekből egy helytartótól származik. Hasonlók a CIL III 1566. 1573. 1575 feliratok is. A CIL III 1565 oltárt egy procurator utasítására egyik rabszolgája (vilicus) állította. A főbb tisztek közül fölemlítendők a CIL III 1560 feliraton említett praef(ectus) leg(ionis) XIII g(eminae) Gallenianae a 260–268. évekből s az u. o. 1571 feliratban előforduló praefectus coh(ortis) I Ubior(um). Nem valami kedvező világot vet azonban ad Mediam környékének akkori közbiztonsági viszonyaira a CIL III 1579 felirat, a mennyiben tanusága szerint Drobeta (Turn Szeverin) municipium egyik decurióját a rablók megölték. Maga ad Mediam csak falu (vicus) lehetett, mely Drobetának volt attribuálva. V. ö. CIL III 1579. Egy tábor maradványai Mehádiától Északra Mehadia és Plugova között ismeretesek, a honnan két emlékkő is származik, a CIL III 1576 Marcus Aurelius tiszteletére 160-ból s a CIL III 8010 = 1577 Gallienus tiszteletére a 257-260 évekből. Az utóbbit a cohors III Delmatarum militaria equitata c(ivium) R(omanorum) állította, a melynek nevével bélyeges téglák is akadtak Mehádiában. CIL III 8074, 15a. A 8074,30 = 1633,19 téglákon a vexillatio Daciarum bélyeg fordul elő. Ezeken kívül úgy a Daciában mint a Moesiában tartózkodó legiók bélyegeivel találkozunk Mehádiában nevezetesen a legió V Macedonia (u. o. 1630 k), a legio IIII Flavia (u. o. 1631. 8070 a) s a legio VII Claudia (a. o. 8071 b) bélyegeivel. A moesiai legiok nyomai Mehádiában megerősíteni látszanak Domaszewszki feltevését (Arch. Epigr. Mitth. 1889, 139–144), hogy a Bánság egy időben Moesia Superiorhoz tartozott.
Forrás: Ókori Lexikon
Mehádia, v. Krassó-Szörény vm. (Mehadia, Ro.): plébánia a v. csanádi egyhm. karánsebesi esp. ker-ében. - 1740: alapították. Tp-át 1745: Mindenszentek tit-ra sztelték. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: ném., m. - Hönig Ferenc (*1908) lelkészt 1945: szovjet büntetőtáborba hurcolták, 1947: szabadult. Kiss-Sziklay II:919. - Gerecze II:463. - Hetényi Varga II:216.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon