Lugos/Lugoj/Lugosch, rendezett tanácsú város Krassó-Szörény vármegyében, a Temes két partján, a város két részből áll, a Temes jobbpartján épült Lugos jelenlegi címereRomán- és a bal parton fekvő Német-L.-ból; mindkettő rendesen épült, de különösen az utóbbi csinos város. L. aLugos régi címere vármegye törvényhatóságának, egy gör. kat. püspöknek (1853 óta), továbbá a L.-i járás szolgabírói hivatalának, pénzügyigazgatóságnak és pénzügyőrségnek, államépítészeti hivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek, kir. törvényszéknek, járásbíróságnak, kir. közjegyzőségnek és adóhivatalnak székhelye; van kat. főgimnáziuma, tanonciskolája, felső népiskolája, bujasenyvi kórháza, takarékpénztára, népbankja s takarék- és hitelintézete, az osztrák-magyar bank mellékhelyiséget tart itt fenn. Ipara és kereskedelme élénk, szesz- s malomipara virágzó, marhavásárai látogatottak. Számos közművelődési, jótékony, társas- és iparegyesület székhelye. Itt jelenik meg a Krassó-Szörényi Lapok (XVII. évf.) és a Szabad Egyház (XI. évf.) c. lapok. Lakóinak száma 1850. 8373 volt, jelenleg (1891) 12 489, ezek közt 1807 magyar, 5152 német, 5277 oláh; hitfelekezetre nézve 5038 róm. kat., 804 gör. kat., 4560 gör. kel., 481 ág. evang., 296 helv. és 1303 izraelita. Házainak száma 1812. Van vasúti állomása, posta- és távíróhivatala és postatakarékpénztára. Határa 6801 ha. L. először 1369. említtetik, 1376. már királyi vár, 1440. mezőváros volt. A török háborúkban már, mint város szerepelt. 1620. Sebők Pál kapitánya alatt a törökökkel alkudozott, de csak akkor hódolt meg nekik, mikor 1695 szept. 21. Musztafa szultán Veteráni császári vezért itt megverte, mely ütközetben az utóbbi életét is vesztette. 1788 szept. 20. viszont II. József császárnak serege szenvedett itt vereséget a töröktől, 1849 febr. 16. a magyar honvédség visszaszoríttatott a császáriak által, sőt aug. 15. a Kmety alatti sereg egészen Poganyesdig volt kénytelen hátrálni.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon

Lugos (Oláh és Német), két részre osztott m.-város, Krassó vármegyében, a Temes 2 partján, egy 50 öl hosszú híddal összeköttetve, Temesvárhoz 8, Pesthez 46 mfldnyire. Fekszik egy termékeny némely részt homokos térségen, kies erdők és hegyek szomszédságában. Népessége 5744 lélek, kik közt 1358 kath., 4093 n. e. óhitű, 100 evang., 14 ref., 179 zsidó. Nyelvökre nézve oláhok, németek, rácok, magyarok. Van itt kath. paroch. templom s minorita szerzetes zárda, óhitű anyatemplomok, synagóga; vármegyeháza, postahivatal és váltás Kiszetó és Bozsur közt a temesvári és szebeni országútban, lovas kaszárnya, jó bort termő szőlőhegy. F. a kamara s széke egy tiszttartósági kerületnek. Régi nevezetes vára egészen elpusztult.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára
Lugos, Lugosch, v. Krassó-Szörény vm. (Lugoj, Ro.): 1. vár. 1386 e. épült kir. várként. Később a Losonczy család, Corvin János, majd Brandenburgi György birtokolta. A török elleni harcokban többször ostromolták. 1552: először került török kézre. 1616: Bethlen Gábor átengedte a szultánnak. 1695: végleg felszabadult. 1701 u. lerombolták. Ma a felszínen nyoma sincs. - 2. g.k. püspöki székhely (lugosi görögkatolikus püspökség). - 3. plébánia a v. csanádi egyhm. alsótemesi esp. ker-ében. 1332: már létezett. A törökök 1526 u. elfoglalták. 1718: alapították újra. Mai Szentháromság-tp-át 1718: építették. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m. - 3. Iskolái. A vm. 1837: gimn-ot alapított, melyet a minoritákra bíztak. A kisgimn. 1842: az V., 1843: a VI. o. megnyitásával nagygimn. lett, 1846: 117, 1848: 118 tanulóval. 1850: megszüntették. 1856-59: világi papok vezetésével újra kiépült az algimn. 1861: m., ném., rum., 1868: m. tannyelvű, segédnyelv a ném. és rum. 1873-76: főgimn-má fejlesztették, az első éretts. 1877: volt. A kat. gimn. 1893: áll. főgimn. 1880: 207/15, 1900: 288/9, 1910: 314/27 tanulója/tanára volt. - 1891: r.k. leány polg. isk-t nyitottak a Miasszonyunkról nev. iskolanővérek vezetésével. 1928: m. tagozattal, még 1937: is működött. - 1914: g.k. tanítónőképzőt alapítottak. - Kat. sajtója: 1937-39: Plébániai Értesítő. - 4. Szentháromság minorita konvent. 1718: Gál Gábor OFMConv lett a ~i plnos. Utóda, Sztorkovics Pius 1733: konventot és tp-ot épített. A pléb. vezetése mellett az atyák 1837-52: gimn-ot is tartottak fönn. 1920: Ro-hoz került. Bá.B.
MMRN 1888:19. - Gerecze II:463. - Csánki II:13. - Csorba 1985:93, 106. - Kiss 1987:404. - Mészáros 1988:214.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Lugos Kr (Temesvár-K, a Temes-parton) 1334: sacerdos de Lucas (Tr). 1368: Lugas, 1376: castrum Lugas, 1386: castellani nostri (regis) de Lugas, 1542: civitas nostra (reginae) Lugas, 1554: Lwgos (Pesty: Krassó II/1. 315). 1564: Logos, 1582: Lugos (Ve: Doc. I. 25, II. 228). 1808: opp. Lugos (Német-), Deutsch-Lugosch, Lugosul-nemczieszk (99). 1851: » (Oláh és Német), két részre osztott mezőváros, Kr vm, a Temes 2 partján, egy 50 öl hosszú híddal összeköttetve, ... Népessége 5744 lélek, kik közt 1358 kath., 4093 n. e. óhitű, 100 evang., 14 ref., 179 zsidó. Nyelvökre nézve oláhok, németek, rácok, magyarok. Van itt kath. paroch. templom s minorita szerzetes zárda, óhitű anyatemplomok, synagóga; vármegyeháza, postahivatal, lovas kaszárnya, jó bort termı szőlőhegy. F. {u.} a kamara s széke egy tiszttartósági kerületnek. Régi nevezetes vára egészen elpusztult (Fé 3: 49). 1888: » KrSzö vm és a Lugosi js szh, 1888: ház 1728, L 11827 (Je 480). 1913: Lugos KrSzö vm (Az). - 1909/19: Lugoj, L, 16 126: r 5564; n, m, szerb, cseh, c, szlovák (105). = Su 1: 365. 1334-1851. [31 D]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv