Krassova, kisközség Krassó-Szörény vármegye resicai járásában (1891) 3335 túlnyomóan bolgár lak.; K. állomása a jaszenova-aninai vasúti vonalnak, van posta- és távíróhivatala, postatakarékpénztára. Cementmárgája és mészköve nevezetes. A község a Karas vizétől kimosott sziklatöbörben fekszik. K. központja egy vidéknek, melyen nagyrészt már eloláhosodott krassován bolgárok laknak. V. ö. Czirbusz Géza. A krassován bulgárok (Földrajzi Közlemények, 1883. évf. 169-198. l.)
Forrás: Pallas Nagy Lexikon

Krassova, Krassó vármegyében, horvát falu, ut. p. Dognácskához 2 órányira, a Karas vize mellett: 3568 kath., 34 óhitű lak., kath. paroch. templommal; nagy de hegyes, völgyes, köves határral; roppant erdőséggel; egy régi, hegyen állott vár omladékival, gyümölcsös és szilvás kertekkel; vendégfogadóval; kőbányával. F. u. a kamara.
Forrás: MKSz

Krassóvár, Krassova/Caraşova/Krašova, falu Krassó-Szörény megyében. Egykor Krassó vármegye székhelye. Községközpont, Krassóalmás, Krassócsörgő és Nermed tartozik hozzá.
A Krassó bal partján áll a vár, egykor Krassó vármegye székhelye. Először 1323-ban említik királyi várként a krassói ispánság tartozékaként. 1429 és 1435 között a Német Lovagrend vára volt. Valószínűleg a törökök pusztították el. A magyar lakossága mellé Nagy Lajos idejében menekülő bolgárok költöztek. Innen igazgatták az egyesített Krassó és Keve vármegyét. 1910-ben 3195, többségben horvát lakosa volt, jelentős cigány és német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3550 lakosából 3206 horvát, 114 cigány, 18 magyar és 15 német volt.