"A természet varázsát ontja bőven.
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!"
                                             (Shakespeare)
 

Az „Anyósnyelv”-vel sohasem túl korai megismerkedni

     Az alsó kővájatban a Ponikova patak fut keresztül, mely az évezredeken át kialakult csepkőbarlang formálásának legfőbb tényezője. A felső folyósó számos kisebb-nagyobb termet fűz egymásba (Zebrák terme, Agyagterem, Múzeum, Kristályterem, stb), melyeknek mindegyike látványos sztalagmitikus képződményeket rejteget. Ezen alakzatok hasonlóságon alapuló, legtöbször tréfás elnevezésekkel bírnak, melyek közül egyesek korszakonként és a barlang-kutatók fantáziájának függvényében valtoznak. Manapság ilyenekkel találkozhatunk: Kókuszdió, Meduza (újabban Hamburger), Anyósnyelv, Kis- és Nagyorgona, Totem (Kólásüveg), Betyárok asztala, Cápaszáj, Banánfürt, Szerencsekút, Kínai falak, Hófehérke és a hét törpe, stb.).
     ... Regél a barlangban és környékén minden – kő, erdő, patak – és a regélő szó visszahív.

                                                      Millés

 
 
 
Komárnik titkai
 
 
     Szeptember végén, Mihálynapi sátorbúcsúztató kirándulásunkon történt, hogy este, a még parázsló tűzhely körül tereferélő társaságunkhoz odalépett egy hazafelé tartó környékbeli és köszönés után azonnal ránkkérdezett: „Mit esznek maguk ezen az odún ?” és a Ponikova valamint a Komárnik patakok összefolyásának hajlatában megbúvó barlangbejárat felé bökött. Mondtunk valami vicceset, elodáztuk a választ. Emberünk valószínüleg még sokáig kérdezgeti majd a nagyarázatra nem vállalkozó táborozókat. Mert válasz nincs, csak a természet hívó ereje ...
     A Komárnik-i cseppkőbarlang – a Buhuj barlang után – a második leghosszabb bánsági földalatti természetes képződmény. Ma ismert teljes hossza 6.201 méter, melyből 5229 méter térképezett és ebből hozzávetőleg 1.800 métert tesz ki a turisztikai, szakavatott idegenvezetővel bejárható útvonal. A barlang hosszanti irányban enyhén lejt, könnyen becserkészhető. Az alsó és felső bejáratok közötti szintkülönbség 78 méter. Tudományos értéke miatt rezervátumnak nyilvánították. Hazai és külföldi szpeológusok, valamint tudományos kutatók szinte minden évben felverik itt munkatáboraikat.
     Az Anina-i hegység északi részét alkotó jura korszakbeli és krétakori mészkőben kialakult barlangrendszer két párhuzamos, különböző szinteken kanyargó folyósóból áll. A két barlangsort helyenként keresztfolyósók kötik össze. Mindkét szint tektonikus vonalat követő rétegfelület mentén alakult ki. Mindezt kitűnően követhetővé teszik a kovakő beágyazódások, végig a falak és mennyezetek felületein.

Forrás: Útjelző  I. évfolyam 3. szám  2001 december, az ERDÉLYI  KÁRPÁT EGYESÜLET Bánsági Osztályának honlapjáról.