Herkulesfürdő/Băile Herculane/Herkulesbad, kisközség és fürdő Krassó-Szövény vármegye orsovai járásában, 369 német, oláh és magyar lakossal; vasúti állomás, posta- és távíróhivatal, és postatakarékpénztár. H. Magyarország legnagyobbszerü s legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal. A fürdőtelep Mehádai községtől 7 1/2 km.-nyire, a Cserna vadregényes völgyében 168 m. magasságban fekszik. Központja a Domogled tövében épült nagyszerű gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rezsó- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílűA gyógyvíz összetétele Szapáry-fürdő hatalmas épülete. Az ezektől körülzárt tér nagyszerűségét Közép-Európa egyik fürdője sem múlja felül. E teleptől, melyhez még díszes nyaralók csatlakoznak, É-felé van h. régibb része, a Herkules vasszobrával díszített Herkules-tér, melyet a kétemeletes épületek hosszú sora zár be. Mindezen épületekben több mint 800 lakószoba áll a vendégek rendelkezésére, kiknek kényelméről s szórakozásáról minden tekintetben a legjobban van gondoskodva. H.-nak számos forrása és fürdője van; forrásai kétfélék: konyhasósak és kénesek; konyhasós a Herkules-forrás (56°C.), mely emberderéknyi sugárban tör elő s naponként (a legszárazabb időben is) 38,400 h. vizet szolgáltat; e forrás táplálja a Herkules- és Mária-fürdőt és a fedett uszodákat. A (ritkán előforduló meleg) kénes források a következők: Lajos-forrás (45°C), Károly-forrás (41,2°C), Karolin-forrás (51,6°C), József-kut (55,7°C), szemfürdőforrás (51,2°C); ezek táplálják a Karolina-, Lajos-, Erzsébet-, Ferenc- és katonai fürdőt, egy artézi forrás (48,2°C) pedig a Szapáry-fürdőt látja el vízzel, melynek egyik szárnyában egyébiránt a Herkules-forrás sós vizét is felhasználják.
H. vizei a következő betegségek ellen használhatnak: csúz, köszvény, aranyér, görvélykór, szifilisz, higany- és ólommérgezés, idegbajok, bénulások, a légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, bőrbajok, fekélyek, csontbántalmak, izzadmányok. A fürdő a magyar királyi kincstár tulajdona, melyből a temesvári takarékpénztár (előbb Tatartzy Károly) bérli. H. L órányira van a hasonnevű vasúti állomástól. H. látogatottsága évenként meghaladja a 8000-et. Környéke rendkívül regényes és nagyon gondozott; a legszebb sétányok kínálkoznak minden irányban. Legszebb kiránduló pontjai: a Széchenyi-rét, Hétforrás, Rablóbarlang, Izzasztóbarlang (mészkőből álló tölcsér, melyből 57°C gőzök törnek elő örökös robajjal), Csórics-, Erzsébet-, Ferenc József-, Deák-, Coronini-, Scheneller-magaslatok, a Fehér kereszt és a Domogled (1106 m.). H. Európa legrégibb ismert gyógyhelye. «Ad aquas Herculi sacras» név alatt ismerték már Trajan római császár idejében, mely időből számos lelet (szobrok, érmek, edények, fogadalmi táblák) maradt fenn. A rómaiak alatt több mint másfél századon keresztül a fürdő nagy virágzásra jutott, mert császáraik sokat költöttek rá; de a népvándorlás idejében elpusztult s még a török uralom alatt is csupán romjai maradtak fenn. Csak 1734. gondoltak ismét az elfeledt gyógyfürdő felépítésére, midőn gróf Hamilton osztrák altábornagy indítványára, ki a forrásokat úgyszólván újból fölfedezte, III. Károly király rendeletére a római romok alapjára a máig is meglevő Herkules-fürdőház s több más épület emelkedett. Az 1737. évi török háború alatt minden elpusztult s csak 1817. épült fel újra, amidőn Ferenc király ide ellátogatott. Ekkor nyerte hivatalos H. nevét is, az addig viselt Mehádiai fürdők név helyett. 1852 óta, amidőn I. Ferenc József meglátogatta, fényesen fölépült s ma európai hírű fürdőhely.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Herkulesfürdő (Orsova-É; 160 m) 1828: Mehadienes Thermae (Nagy II. 205). 1840: Herkulesi meleg fürdők (Fényes VI. 203). 1888: Herkulesfördő KrSzö Orsovai js (Je 368). 1913: Herkulesfürdő KrSzö vm. N: Herkulesbad. - Băile Herculane = Su 1: 61. 1828, 1840. [55 A]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv