német, oláh és magyar lakossal; vasúti
állomás, posta- és
távíróhivatal, és postatakarékpénztár. H. Magyarország legnagyobbszerü s
legszebb fürdője, mely a világfürdők közt méltó helyet foglal. A fürdőtelep
Mehádai községtől 7 1/2 km.-nyire, a Cserna vadregényes völgyében 168 m.
magasságban fekszik. Központja a Domogled tövében épült nagyszerű
gyógycsarnok, melyhez oldalt a Rezsó- és Ferenc József-udvar pazar fénnyel
berendezett palotaszerű épületei csatlakoznak; ezekkel szemben a Cserna jobb
partján emelkedik az impozáns kupolákkal ékített francia renaissance stílű
Szapáry-fürdő hatalmas épülete. Az ezektől körülzárt tér nagyszerűségét
Közép-Európa egyik fürdője sem múlja felül. E teleptől, melyhez még díszes
nyaralók csatlakoznak, É-felé van h. régibb része, a Herkules vasszobrával
díszített Herkules-tér, melyet a kétemeletes épületek hosszú sora zár be.
Mindezen épületekben több mint 800 lakószoba áll a vendégek rendelkezésére,
kiknek kényelméről s szórakozásáról minden tekintetben a legjobban van
gondoskodva. H.-nak számos forrása és fürdője van; forrásai
kétfélék: konyhasósak és kénesek; konyhasós a Herkules-forrás (56°C.), mely
emberderéknyi sugárban tör elő s naponként (a legszárazabb időben is) 38,400 h.
vizet szolgáltat; e
forrás
táplálja a Herkules- és Mária-fürdőt és a fedett uszodákat. A (ritkán előforduló
meleg) kénes források a következők: Lajos-forrás (45°C), Károly-forrás (41,2°C), Karolin-forrás (51,6°C), József-kut (55,7°C), szemfürdőforrás (51,2°C); ezek
táplálják a Karolina-, Lajos-,
Erzsébet-, Ferenc- és katonai fürdőt, egy artézi forrás (48,2°C) pedig a
Szapáry-fürdőt látja el vízzel, melynek egyik szárnyában egyébiránt a
Herkules-forrás sós vizét is felhasználják.H. vizei a következő betegségek ellen használhatnak: csúz, köszvény, aranyér, görvélykór, szifilisz, higany- és ólommérgezés,
idegbajok, bénulások, a
légzőszervek hurutos bántalmai, rekedtség, bőrbajok, fekélyek, csontbántalmak, izzadmányok. A fürdő a
magyar királyi kincstár tulajdona,
melyből a temesvári
takarékpénztár (előbb Tatartzy Károly) bérli. H. L órányira van a hasonnevű
vasúti állomástól. H. látogatottsága évenként meghaladja a 8000-et.
Környéke rendkívül regényes és nagyon gondozott; a legszebb sétányok kínálkoznak
minden irányban. Legszebb kiránduló pontjai: a Széchenyi-rét, Hétforrás,
Rablóbarlang, Izzasztóbarlang (mészkőből álló
tölcsér,
melyből 57°C gőzök törnek elő örökös robajjal), Csórics-, Erzsébet-, Ferenc
József-, Deák-, Coronini-,
Scheneller-magaslatok, a Fehér kereszt és a Domogled (1106 m.).
H. Európa legrégibb ismert gyógyhelye. «Ad aquas Herculi sacras» név alatt
ismerték már Trajan
római császár idejében, mely időből számos lelet (szobrok,
érmek, edények, fogadalmi táblák) maradt fenn. A rómaiak alatt több mint másfél
századon keresztül a fürdő nagy virágzásra jutott, mert császáraik sokat
költöttek rá; de a népvándorlás idejében elpusztult s még a török uralom alatt
is csupán romjai maradtak fenn. Csak 1734. gondoltak ismét az elfeledt
gyógyfürdő felépítésére, midőn gróf Hamilton osztrák altábornagy indítványára,
ki a forrásokat úgyszólván újból fölfedezte, III. Károly király rendeletére a
római romok alapjára a máig is meglevő Herkules-fürdőház
s több más épület emelkedett. Az 1737. évi török háború alatt minden elpusztult
s csak 1817. épült fel újra, amidőn Ferenc király ide ellátogatott. Ekkor nyerte
hivatalos H. nevét is, az addig viselt Mehádiai fürdők név helyett. 1852 óta,
amidőn I. Ferenc József meglátogatta, fényesen fölépült s ma európai hírű
fürdőhely.Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Herkulesfürdő (Orsova-É; 160 m) 1828: Mehadienes Thermae (Nagy II. 205). 1840: Herkulesi meleg fürdők (Fényes VI. 203). 1888: Herkulesfördő KrSzö Orsovai js (Je 368). 1913: Herkulesfürdő KrSzö vm. N: Herkulesbad. - Băile Herculane = Su 1: 61. 1828, 1840. [55 A]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv