Pojána-Ruszka, a (volt) délmagyarországi hegyvidék legészakibb hegycsoportja, mely Krassó-Szörény vármegyében terül el. D. felé a Bisztra folyó és a Zajkányi patak a Vaskapu (Marmara) hágóval (656 m.) a Godján-Szárkó hegységtől választja el, K. felől a Sebes patak és a Sztrigy jelölik a határát a Retyezát felé, Ny. felől a Temes és Béga a Szemenyik-Plessuva hegységtől választja el, É. felől a Maros jelöli végső határát. Fő gerince a Vaskapu hágóból indul ki s két részre osztható; a déli a Vaskaputól a Ruszka hegyig DK-ÉNy-i irányban csap, az É-i a Ruszkától a Marosik nyúlik. Átlagos magassága 900-1200 m. s jelentékenyebb csúcsa a Ruszka (1359 m.). A hegység D-i részének oldalágai igen messzire nyúlnak a Maros, illetve a Cserna folyóig, Ny. felé azonban a gerince csak rövid ágakat bocsát; annál jelentékenyebb ágat bocsát a Ruszka hegy Ny. felé, mely a Ten urs hágón (992 m.) túl a hegység legmagasabb csúcsát, a Bágyest (1380 m.) hordja s elágazásaival a Béga, Ruszka, Bisztra és Temes folyók közét teljesen betölti. Ezen ágnak K-i folytatása oldalágaival, Maros-Illye, Déva és Vajda-Hunyad felé terülve szét, egészen a Maros partjáig húzódik. A Ruszka hegytől É-ra a fő gerinc egészben véve D-É-i irányt vesz, főbb emelkedései a Verfu-Lotrului (1260 m.), Kicsóra (1159 m.), Fáca Cigánului (884 m.) és Priszaka (832 m.); a pojéni és felsőlapugyi völgy közt hirtelen aláereszkedik egy 395 méter mély nyeregre s ezentúl már csak alacsony dombsor gyanánt folytatódik ÉNy. felé. A hegység főbb völgyei É. felől a Béga- és a vele egyesülő Pojéni-völgy, a Furdia-völgy; Ny-on a Nadrág völgye, D-en a Lózna és Ruszka völgye, K-en a kristályos palák képezik, mint agyagcsillámpala (fallit), csillámpala és alárendelten gnájsz; magvát a nagy kiterjedésű agyagcsillámpala képezi, melyre fiatalabb képződmények települnek. Több helyen mészkő fordul elő nagyobb telepekben, a Cserna völgye. A P. erdőségei nagy kiterjedésűek. Igen jelentékeny a bányászat, mely főleg Nadrág, Ruszkabánya és Ruszkica vidékén folyik; vannak itt továbbá nevezetesebb ipartelepek is, elsősorban az említett helyek vasöntői, továbbá a tomesti üveggyár. A P. meglehetős sűrűen van népesítve, lakói mind oláhok.