Orsova (m.); Orşova (r.); Orschowa (n.), nagyközség Krassó-Szörény vármegye O.-i j.-ban, a Duna mellett, (1981) 3564 német, oláh és magyar lak.; egyike Dél-Magyarország jelentékenyebb községeinek, mely a határszélen való fekvésénél fogva fontos forgalmi pont. O. a járási szolgabírói hivatal, magyar kir. erdőhivatal, fővámhivatal, belépő állomás (veszteglő), állami állatorvos s csendőr-szakaszparancsnokság székhelye; van járásbírósága, adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, kórháza, tanonciskolája, takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelye), gázgyára és fűrészmalma. Van továbbá többféle egyesülete, köztük magyar nyelvterjesztő egyesület, melyet 1886. Paulovics Miklós főszolgabíró alakított; itt jelenik meg az Orsova c. hetilap (XII. évfolyam). O. végállomása a magyar kir. államvasutak egyik vonalának, melyhez itt csatlakozik a verciorova-bukaresti oláh vasút. Gőzhajózása is igen élénk. Lakói jelentékeny halászatot űznek. A Cserna folyón túl van az u. n. koronakápolna, melyet 1855. építettek azon helyen, ahol 1853 szept. 8. a koronát megtalálták (l. Koronázási jelvények, X. köt. 804. old.). O. már a legrégibb idő óta fontos hely volt, mivel ott fekszik, ahol a vízi úttal a Temes és Cserna völgyeinek szárazföldi útja találkozik. A rómaiak idejében Tierna város feküdt itt s a római castrum alapfalai még most is láthatók. O. újabban is gyorsan gyarapodik; legutóbb a városon alul fekvő Vaskapu, valamint az Alduna szabályozásának nagy műveleteiben is nagy szerepet vitt.