Fehér Ferenc (*Nagyfénypuszta, 1928.08.03. - †Újvidék,
1989.07.31.), költő, író, műfordító. A topolyai polgári isk.-t elvégezve
(1940-44)
napszámos, motorszerelő-inas volt. 1945-től a szabadkai m. gimn.-ban tanult
tovább. Első versei gimnazista korában jelentek meg az isk. lapjában. Egy reggel
otthon c. versével első díjat nyert. Érettségi után (1949) a tanárképző főisk.
m. szakán fejezte be tanulmányait. 1949-58-ban részt vett a Híd c. újvidéki
folyóirat szerkesztésében. 1953-tól 1959-ig az Újvidéki Rádió irodalmi rovatának
vezetője volt. Első önálló verseskötete 1953-ban jelent meg Újvidéken (Jobbágyok
unokái). 1959-88-ban, nyugdíjba vonulásáig a Magyar Szó c. napilap újságírója
volt. Nevéhez fűződik az Aranyeső vers- és prózamondó verseny elindítása a
Vajdaságban. Írt gyermekverseket és ifjúsági regényt. Verseiben, esszéiben,
naplójegyzeteiben, riportjaiban a vajdasági, baranyai, muravidéki embereket és a
tájat örökítette meg. Szüleinek alakja visszatérő téma verseiben. Modern
szerbhorvát, macedón és jugoszláviai albán költők verseit fordította m.-ra.
Miroslav Antićtyal közös kétnyelvű verseskötetet adott ki (Színek és szavak,
Újvidék, 1960). Híd-díjjal tüntették ki (1966).
F. m.
Álom a dűlőutak szélén (versek, Újvidék, 1956); Övig a földbeásva (versek,
Újvidék, 1959); Az én nyuszim (gyermekversek, Újvidék, 1961); Bízó szerelemmel
(versek Újvidék, 1962); Esővárók (versek, Újvidék, 1964); Delelő (vál. versek,
1946-1965, Újvidék, 1966); Hazavezérlő csillagok (naplójegyzetek, Újvidék,
1970); A kőkecske titka (ifjúsági r., Bp., 1972); Szabadkai diákéveim
(emlékezés, Szabadka, 1972); Vasfű (versek, Újvidék, 1973); Madarak folyója
(harminc év verseiből, Újvidék, 1978); Szívemben nyugvó tengerek (vál. versek,
Újvidék, 1978); Egyazon ég alatt (esszék és jegyzetek, Újvidék, 1984); Vállalt
világ (naplójegyzetek, Újvidék, 1988); Akác és márvány (vál. versek, Bp.-Újvidék,
1990, posztumusz).
Irod. Kovács Kálmán: Az
emberélet útjának felén... F. F. Delelő c. gyűjteményes kötete elé (K. K.:
Eszmék és irodalom, Bp., 1976): Ökrös László: Költő a Vajdaságban. F. F. egy
napja (interjú, Új Tükör, 1980. 47. sz.); Búcsú F. F.-től (Magy Nemzet, 1989.
aug. 3.); Kontra Ferenc: Őrizd meg! Emlékezés F. F.-re (Hitel, 1989. 19. sz.):
Pomogáts Béla: F. F. halálára (Élet és Irod., 1989. 32. sz.); Szekér Endre: F.
F. hazavezérlő csillaga (Napjaink, 1990. 1. sz.). - Szi. Gion Nándor:
Naplórészlet (vers, Tiszatáj, 1989. 11. sz.); Vajda Gábor: Tizenhárom (vers,
Üzenet; 1989. 10. sz.).
Forrás: Magyar Életrajzi
Lexikon 1000-1990