Egres/Igriş, nagyközség Torontál vármegye perjámosi járásában, (1910) 3479 oláh és német lak., postahivatal és telefonállomás. Cisztercita-templomának romjai még felismerhetők.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Egres, a Maros partján fekvő nagyközség. Házainak száma 651, lakosaié 3768, akik leginkább románok és görög-keleti vallásúak. Postája helyben van és vasútállomása Nagyszentpéter. E helységről a XII. század második felétől kezdve vannak adataink. Nevét az Komp-kikötő.ott tenyésző égerfa-berkektől vette. III. Béla király 1179-ben itt monostort alapított. Ez volt hazánkban az első cisztercita rendű monostorok egyike, melynek első lakói egyenesen a franciaországi Pontignyből jöttek be. A szerzetesek beköltözködésük után azonnal megkapták Egres falut. II. Endre király a monostor templomát átalakíttatta és várfalakkal vétette körül. Mikor 1232-ben II. Endre király neje a francia származású Jolánta királyné meghalt, az egresi templom kriptájába temették el. 1235 november havában II. Endre tetemeit is oda helyezték, neje koporsója mellé. 1241 nyarán a tatárok támadták meg a várszerűleg megerősített monostort, hova a környékbeli nemesek is menekültek. A tatárok rövid ostrom után elfoglalták, az odamenekülteket kardélre hányták és a templomot kirabolták, csak a szerzeteseknek kegyelmeztek meA Maros.g. A tatárpusztítás után visszatérő szerzetesek csakhamar hozzáláttak az elpusztult monostor és templom helyreállításához. 1247-ben az új mFőutca.onostor már fennállott; a következő évtizedekben az apátok hatalmas bástyákkal erősítették meg. IV. László király uralkodása alatt már jelentékeny erőd volt, úgyannyira, hogy a király családi kincseit és a szent koronát ide szállíttatta és őrizetét Bölényfő Andrásra bízta. 1280 nyarán, midőn Oldamúr kunjai Csanád vármegye déli részét elpusztították, az egresi monostor erődítményeit is megtámadták. IV. László király e hírre személyesen vezetett hadat Egres felmentésére; de a kunok értesülvén a királyi sereg közeledtéről, abbahagyták az ostromot s a Hódtava felé húzódtak, a hol vereséget szenvedtek. 1494 június 2-án itt időzött Kinizsy Pál s innen keltezi egyik levelét. 1500-ban II. Ulászló király az országgyűlés határozatával és a pápa beleegyezésével az egresi monostor és apátság birtokait Csáki Miklós csanádi püspöknek adományozta, mire a ciszterciták a monostort elhagyták. Oláh Miklós 1536-ban kelt művében Egresről, mint nevezetes helységről megemlékezvén, a monostorról már nem tesz említést. 1541-ben Petrovics Péter temesi főispán Egrest hatalmába kerítvén, szerb őrséget helyezett beléje. Varkocs Tamás 1550 október elején, Csanád felszabadítása után Egrest is elfoglalta; de 1551-ben az erősség megadta magát Mehemet beglerbégnek, a ki az erődítményt széthányatta. Ettől kezdvTörténelmi emlék.e a török hódoltsághoz tartozott. A temesvári defterdár 1557-58. évben csupán négy házat talált itt. Az 1561. évi adóösszeírás is pusztult helységnek tünteti fel. Később rácok telepedtek le az elpusztult helységbe. A szegedi ferenczrendűek házfőnökének jelentése szerint 1647-ben lakott hely volt. Gróf Pálffy Tamás csanádi püspök 1654-ben belevétette e helység nevét a számára kiállított királyi adománylevélbe. Mindamellett a kancellária 1655-ben másoknak is állított ki adománylevelet e helységről. A törökök kiűzetése után a csanádi püspök a maga számára követelte, de mivel a temesvári bánságba volt bekebelezve, nem kapta meg. A XVIII században kincstári birtok volt. Szerb lakosai a XVIII század folyamán kivándoroltak és helyükbe románok telepedtek. II. József császár uralkodása alatt, a kincstári javak elárverezésekor, Szápáry József vette meg Nagyfaluval egyetemben. A hajdani monostor romjaiból 1819-ben építették a görög-keleti templomot. A róm. kath. templom 1910-ben, a görög kath. imaház 1850-ben épült. 1848-ig gróf Szápáry József volt a helység földesura. Az 1860-as években a Maros árja a község fele részét elöntötte. A községben van Pauker Adolf gőzmalma és Drilea Illés motoros gyapjúfésülőtelepe. A községhez tartozik: Egresi Péter-tanya, Manyov Vincze-tanya, Csonka Gábor-tanya, Csonka Péter-tanya, Joneszku Péter-tanya, Wirth Ferencz-tanya, Zsebelyán Zanfir-tanya, Uhli János-tanya és Siklován György-tanya.
Forrás: Borovsky Samu, Torontál vármegye községei

Egres,
nagyközség Torontál vármegye perjámosi járásában, (1910) 3479 oláh és német lak., postahivatal és telefonállomás. Cisztercita-templomának romjai még felismerhetők. L. Egresi apátság.
Forrás: Révai lexikon
Egres, Torontál vm. oláh falu, a Maros bal partján, Csanádhoz keletre 2 órányira: 24 kath., 16 evang., 2540 óhitű, 16 zsidó lak., óhitű templommal, 127 7/8 egész telekkel. Termékeny határát a Maros sokszor rongálja; erdeje van. A cisterciták régi zárdájának romjai most is láthatók. F. u. gr. Szapáry. Ut. p. Komlós.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára
Egres Csa (Csanád-K) 1179: Egres ciszterci monostor. III. Béla alapítása; Potigny (Franciaország) szerzetesei népesítették be.© 1191: abbas de Egres, Egris; 1206: abb. ultra Sylvas in Hungaria, f-a abb-is de Egris; 1288.IX.27.: Iv. Lad: Datum in Egres; [1311-42]: I. Kar: p-es eccl-e B. V. de Egrus, eccl-e nostre; 1330: a pop-is v-rum ... Egrus; in v. »; in v. Egrys; =: abb. De Egresd. 1239 körül francia és magyar szerzetesei voltak. Potigny filiája, de maga is létesített filiát Erdélyben, Kercen (1207), s egy monostorban, melyet a halicsi hercegnő alapított (1266). Az apátság Imre és II. Endre királyok adományából számos birtokot kapott. Ismert birtokai: Monora (1205), Farkastelke (1318), Apátfalva, Csanád, Sorostély, Selyk (1311-42) Erdélyben és Pabar (1330) Csanádban. A monostor jelentőségét mutatja, hogy hiteleshelyi működést folytatott (1239), apátja többször szerepel pápai megbízottként (1213-47), s itt temették el 1233-ban Jolánta királynét, majd 1235-ben II. Endrét. 1241-ben a tatárok ostrom alá vették a monostort, mely várszerűen meg volt erősítve, s katonaság és asszonynép húzódott meg benne. Bár megadták magukat, a tatárok zömüket lemészárolták. Az apát elmenekült, s a monostor a tatárjárás után ismét feléledt (1247). A kunok 1280-i vagy 1282-i lázadásuk alkalmával a monostort, ahol ekkor a királyi kincseket őrizték, ostrom alá vették, de Bölényfı András közreműködésével sikerült megvédeni (1283, 1324). Egres falu népéről csak 1330-ban van említés egy tanúkihallgatás kapcsán (Gy 1: 855). 1200 körül Franciaországból kölcsönzött kódexekben Cicero, Seneca, Suetonius, Quintilianus művei is. 1205: II. András király megállapítja az Egrus ~ Egrys-i apátság jószágainak határait (Er I. 31); 1206: abbatis de Egris (34); 1222: az egresi apát pápai utasításra eljár Kolozsmonostor panaszában (122); 1225: Egris apátja pápai utasításra eljár a német lovagok elleni panasz ügyében (135-6, 138); 1226: Egris (142); 1233: Abbatia de Egrus (168); 1299: Egyed frater Egrus-i apát (577). 1309: Egrus: az E-i apát Benedek erdélyi püspökké választásának tanúbizonysága (An 2: 729). 1451: Egres (Cs 1: 695). 1499: Eggres, 1550: Egeresth, 1663: Egeres (Borovszky: Csanád II. 158). 1808: Egres h., Egris val. 1851: », Tt vm, 24 kath., 16 evang., 2540 óhitű, 16 zsidó lak., óhitű templommal. 127 7/8 egész telekkel. Termékeny határát a Maros gyakran rongálja; erdeje van. A cisterciták régi zárdájának romjai most is látszanak. F. u. gr. Szapáry (Fé 1: 298). 1912.XI: itteni furulyafelvétel a forrása Bartók Román táncok c. művének (2. tétel: brîu). 1913: Egres Tt vm Perjámosi js (Az). - 1909/19: Igris, E, L 3582: r 3140; n, c, m (95). = Su 1: 305. 1191-1851. [31 A]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv