Deszk,  3180 lakosú község Szegedtől 9 km-re délkeletre, a 43-as út mellett , a Maros folyótól 1 km-re. 1490-ben említik először feljegyzések. Neve személynévi eredetű, talán a Desidérius régi magyar becéző alakja. A török hódoltság során elnéptelenedett, 1746-ban kiszolgált szerb határőrök telepedtek itt meg. A szőregi csata során, 1849. augusztus 5-én, teljesen leégett, de hamarosan újjáépült. A római katolikus templom 1904-ben épült neogótikus stílusban. Az 1859-ben klasszicista stílusban épült görögkeleti szerb templom érdekessége eklektikus jellegű ikonosztáza. Az 1884-ben épült klasszicizáló Gerliczy kastély épületében jelenleg a Mellkasi Betegek Szakkórháza található. Kilenc hektáros parkjában kivételes méretű kocsányos tölgyek láthatók. Varga Imre, Vass Károly és Kovács Ferenc szobrai díszítik az épület melletti tó és barlang környékét.
Figyelmet érdemel az 1929-ben épült iskola, melyen az erdélyi Kós Károly építészeti iskola elemei ismerhetők fel. A Faluházban - többek között - 220 férőhelyes színházterem és kézműves műhelyek találhatók. Aki kikapcsolódásra vágyik horgászhat, kerékpártúrára indulhat, lovagolhat, kocsikázhat illetve élvezheti a nemzetközi méretű Sportcsarnok sokrétű szolgáltatásait. Vadászási lehetőség is van a környékén.
Deszki látnivalók.
Honlapja: http://www.deszk.hu/index.php
Deszk,
Marosmenti nagyközség, 494 házzal és 2925 lakossal, akik vegyesen r. kath. magyarok és gör.-kel. szerbek; Postája és vasúti állomása helyben van, távírója pedig Szőreg. E helységről a XV. századtól kezdve vannak adataink. Ekkor két részre oszlott. Az egyiket a Bihar vármegyéből származó Esztári család, a másikat a temesvári eredetű Bodó család bírta. 1490 december 30-án, a hűtlenség bűnébe esett Esztári Bálint itteni részjószágait II. Ulászló király Losonczy Albertnek adományozta, Temesvári Bodó Péter itteni részeit pedig 1510-ben Sárszegi István szegedi ispánnak és kir. sókamarásnak zálogosította el, utóbb azonban Esztári Jánosnak és Bálintnak adta el. A XVI. század első felében jelentékeny helység lehetett, mert Oláh Miklós érdemesnek tartja 1536-ban kiadott munkájában róla megemlékezni. Az Esztári család magvaszakadtával a király 1553 szeptember 14-én az egész falut Pécsváradi Balázs deák váci püspöknek és rokonainak adományozta. Az Esztáriak rokona lehetett Olgyay Józsáné, Parlagi Fruzsina is, a ki a faluhoz való jogát Olgyay György királyi kúriai jegyzőnek ajándékozta, melyre a királyi beleegyezést is kieszközölte. Temesvár eleste után a helység 1552-ben szintén behódolt a törököknek. Az 1557-58. évi defterekben 20 házzal szerepel, melyeket egy ház kivételével, mind magyarok laktak. Mindamellett, hogy a török hódoltsághoz tartoztak, a lakosok 1558-ban mégis beszállították Gyulára adójukat, a magyar királynak. 1561 április 21-én Deli Balázsnak itteni részét, a ki Temesvárnál hősi halállal fejezte be életét, a király PauBáró Gerliczy Ferencz kastélya.lóczi Sebestyénnek és Darnóczi Istvánnak adományozta. 1582-ben még nyolc magyar gazda lakta. 1647-ben is még a lakott helyek közé tartozott, mely évben Erdélyi István gyarmati alkapitány adóztatta. 1700 táján, mint a Csanádi püspökséghez tartozó falu van felsorolva. A XVIII. század elején kitört háborúk alatt elpusztult és pusztaként a temesvári bánság Csanádi kerületéhez tartózott. 1718-ban Veliki László szegedi kapitány bírta bérben. A temesvári igazgatóság 1746 március 29-ike körül telepítette be a falut, szerb határőrvidéki katonákkal. 1779-ben Torontál vármegyébe kebelezték be. 1804-ben, Klárafalvával együtt, báró Gerliczy Ferencz nyerte kir. adományul I. Ferencztől. Az uradalom kiegészítő részeit ugyancsak ő vásárolta meg olyképpen, hogy az egész víz alatt álló területet csónakon járták be és mérték fel, holdját egy aranyért. Az 1848-49-iki szabadságharcban leégett az egész község, a görög-keleti templommal együtt s ekkor semmisültek meg az anyakönyvek is. A mostani görög-keleti templom 1859-ben, a róm. katolikus 1904-ben épült: A községben egy kastély van, a melyet báró Gerliczy Félix 1883-ban építtetett. A kastélyhoz tartozó kertben állott a régi Gerliczy-féle kastély, melyet azonban 1848-ban felgyújRómai-katolikus templom.tottak és leromboltak. A mostani kastélyban számos régi családi kép mellett a jelesebb modern magyar festők képei, köztük több László-féle festmény is látható. A község lakosai olvasókört, fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn; Holló Edének pedig gőzmalma van itt. A községhez tartozik Gizella-telep, Kukutyin-puszta és Új-major, valamennyi a báró Gerliczy családé. A mai Deszk és Kübekháza között a Sztara-Torina nevű nagy rét déli részén fekvő Szegyház pusztán a középkorban Szászegyház nevű falu volt, melynek legrégibb ismert birtokosa 1330-ban Bernát fia Lőrincz, a ki a Becsei Imre elleni perben szerepel. 1453-ban egy részét a Cserkedi vagy Serkedi család bírta s azt Szeged városának adta át. Ferdinánd király 1561-ben ezt a Szeged városához tartozó falut szegedi tisztjének, Pelényi Bálintnak engedte át hivataloskolása idejére. A XVII. század első felében puszta volt. Ez időtájt Csanád vármegyével együtt, az erdélyi fejedelemség alá kerülvén, Báthory Gábor (1608-1613.) Borosjenei Sárkány Fábián várnagynak adományozta; ő azután eladta Deli Balázsnak, de azért a szegediek is fenntartották a birtokhoz való jogukat. Mikor Deli Balázstól Váradi Tóth János a helységet megvette, megakadályozták annak birtokbavételében. II. Rákóczy György azonban 1655-ben ráparancsolt a szegediekre, hogy Tóth Jánost birtokában ne háborgassák. 1668 táján lakosai odahagyták a falut, mire ismét pusztává lett. A török kiűzetése után a temesvári igazgatóság 1719-1720-ban bérbe adta.
Forrás: Borovsky Samu, Torontál vármegye községei
Deszk, Csongrád m.: plébánia a szeged-csanádi egyhm. szegedi esp. ker-ében. - 1410: Dezk. 1924: alapították. Tp-át 1902: Magyarok Nagyasszonya tiszt. sztelték, org-ját (1/8 m/r) 1904: a Wegenstein gyár építette. Harangjait 1927: 57,5 cm átm. Walser Ferenc, 1937: 103,5 cm átm. Szlezák László öntötte. Anyanyelve 1940: m., horvát, rumén. - 1997: ellátja Klárafalvát. - Plébánosai: Virág Vince, 1927: Jakabb Gyula, 1957: Kováts Lajos, 1958: Gyulai Sándor, 1974: Kósa Ferenc, 1986: Sipos István. - Lakói 1940: 2308 r.k., 14 g.k., 325 g.kel. (szerb tp-a 1848: leégett, 1859: másutt újat építettek), 20 ev., 128 ref., 3 izr., 25 egyéb vall., össz. 2823; 1944/45: malenkij robotra hurcoltak 8 ffit, 4 nőt; 1983: 2480 r.k., össz. 2658; 1990: össz. 2751. Sipos István.
CSJÉ 1980. - Sasvári 2002:80.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Deszk, Torontál v. szerb-magyar falu, a Maros mellékén, Szegedhez 1 órányira: 470 kath., 1484 óhitű, 10 zsidó lak., óhitű anyatemplommal, 51 3/8 egész telekkel, és szép erdővel. Lakosai sok és híres dohányt termesztenek. F. u. b. Gerliczy.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára

Deszk
Ar (Arad-ÉNy) 1177: v. Deska. A ségi uradalom határjárásában tűnik fel É felé (Gy 1: 174). 1379: Dezk, 1405: v. Deska (Ortvay-Pesty I. 355). 1471: Dezk, Deczk; 1487: Dezk; 1561-i adólajstromban Dezk (Cs 1: 769). XVIII: Daszka psz. Milovával együtt szerepel (Gy). - Su 2: 316. Dezk, 1379, 1405; 1465 Deszk {Csánkinak tulajdonítva}, 1471, XVIII. {Csak utóbbit veszi át Györffytől}
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Deszk,
nagyközség Torontál vármegye török-kanizsai járásában, (1891) 2729 szerb és német lak., vasúti megálló. Egy másik D. a középkorban Aradban feküdt.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon