Bozovics/Bozovici/Bosowitsch, nagyközség, Krassó-Szörény vármegye bozovicsi járásában, (1891) 3708 oláh lak.; Szobor.szolgabírói székhely, járásbírósággal, posta- és távíróhivatallal, postatakarékpénztárral; van fűrész-mEmlékmű.alma, élénk marhavásárai, vasércbányája és 4 kisebb barnaszénbányája; az aranymosás, mely a XVIII. században lendületet vett s melyet ügyes cigányok gyakoroltak, most teljesen megszűnt, habár a patakokban haszonnal volna űzhető. B.-ot már Mátyás király idejében említik; 1774. az Almás völgyének 13 falujával a határőrvidék zsupaneki zászlóaljhoz csatolták; a katonai végvidéki rendszer eltörlése idején B. az oláh bánsági ezredhez tartozott s egy századnak állomásozó helye volt. 1873. a határőrvidék polgári alkotmányt nyervén, B. szolgabírói kerület székhelye lett. Régebben magyarok laktak ott, miként egyes helynevek (Ménespatak, Bánya, Postás) bizonyítják. A Nera innenső partján 2 várrom van, egyik Dragomoi Jano, a lapusniki határban; a hagyomány szerint magyar várak. A törökök 1784. az egész Almásvölgyét ismét elfoglalták s B.-ot is 11/4 évig tartották megszállva. 1817. Ferenc király és Karolina Auguszta királyné itt több napon tartózkodtak.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Bozovics, Bossovics, v. Krassó-Szörény vm. (Bozovici, Ro.): plébánia a v. csanádi egyhm. karánsebesi esp. ker-ében. - 1820: alapították. Tp-át 1827: a Szentháromság tiszt. sztelték. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1840: ném., cseh; 1910: rum. Szentkláray I:479.
Kiss-Sziklay II:919.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Bozovics
Te/Szö (Szászkabánya-ÉK, az Almás-medencében) 1484: Bohowyth (P); =: », nemesi névben (Cs 2: 29. Bohovics); 1551: Bozowyth, 1603: Buzovvitt, 1774: Bosovics ~ Bosevics (Pesty: Szörény II. 32). 1808: Bosovich ~ Bozsovics, (i) Boxovich (25). 1888: Bozovics KrSzö Bozovicsi js szh, 1888: ház 627, L 3599 (Je 255 & Ponyászka telep). 1913: Bozovics KrSzö vm (Az). - 1909/19: Bozoviciu, B, L 3974: r 3557; n, c, m, zs, szerb (28). Bozovici = Su 1: 100. 1484-1840.
Forrás: Erdélyi helynévkönyv