Boros Frigyes (*Arad, 1824.? - Szeged, 1892.02.17.), vízépítő mérnök. Tanulmányait a bécsi műegy.-en és a pesti Mérnöki Intézetben végezte. 1844-ben szerzett oklevelet. 1848-tól a Tisza-felmérésnél dolgozott, 1857- től a csongrádi Tisza-szabályozási osztály vezetője. 1874-től orsz. középítési felügyelő volt. Bodoki Károllyal és Klasz Mártonnal közös munkája a Felső-Tisza-Érvölgy-Hármas-Körös-csatorna terve (1863), 1867-ben pedig egy Duna-Tisza-csatorna tervét dolgozta ki a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium megbízásából.
Irod. Sárközy Imre: Régibb vízimérnökeink (Bp., 1895).
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, 1000-1990
Boros Frigyes, mérnök, Béni nagybátyja, szül. Aradon 1825., megh. Szegeden 1892 febr. 17. A bécsi műegyetem építészeti szakosztályát hallgatta. 1848. az országgyűlés által megrendelt vasúti előmunkálatokhoz és 1849. a szolnok-debreceni vasút felépítéséhez Nádudvarra osztálymérnöknek rendelték ki. 1851-ben rábízták az ecsedi láp lecsapolására vonatkozó tervezet elkészítését. A munka foganatosítása azonban pénzhiány miatt abba maradt. 1857-ben a csongrádi tiszaszabalyozási osztály vezetésével bízták meg, itt már a szabályozó munkálatokat az egész osztály területén foganatba is vette. 1868. a budapest-csongrádi és a budapest-szegedi hajózó csatornák tervét dolgozta ki. 1874. országos középítési felügyelőnek tették meg. Ettől fogva hét éven át sikeresen működött a Tisza körüli ármenetesítésnél, ő építette a szegedi körtöltést is. Érdemei elismeréséül kir. tanácsossá, 1881. osztálytanácsossá nevezték ki és a tiszai osztály vezetését a minisztérium kebelében reá bízták; megviselt egészsége miatt 1882. saját kérelmére nyugalomba vonult.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon