Bonnaz Sándor (*Challex, Fro., 1812.08.11. - †Temesvár, 1889.08.09.), megyéspüspök. - Atyja Napóleon katonájaként 1813: a lipcsei csatában esett el. Anyja 7 éves fiával Nagyőszre (Torontál vm.) költözött, ahol sógora plnos volt. ~a gimn-ot Szegeden végezte. 1834: a Pázmáneum növ-e lett. 1837: pappá szent. s Sírhelye a Temesvári Székesegyház kriptájában.kp., teol. tanár, 1840: Nagyősz plnosa. 1850: a temesi bánság és a szerb vajdaság m. és ném. népisk-inak felügy-je. 1860. VI. 10: kinev., IX. 28: megerősített csanádi mpp. Az egyhm-ben 19 pléb-t alapított, megtelepítette a Miasszonyukról nev. Isk-nővéreket. A ppi birtokot mintagazd-gá fejlesztette, jövedelmét jótékonyságra fordította. 1870: részt vett az I. Vat. Zsin-on. Betegsége miatt 1874: spp-e lett Németh József. - Utóda a csanádi széken 1890. I. 4: Dessewffy Sándor gr.

Mendlik 1864:95. (életr.) - Gams 1873:371. (86.) - Ogy. alm. 1887:13. - Pallas III:494. - Temes vm. 1914:213. - Schem. Csan. 1980:35. (86.)
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon

Bonnaz Sándor csanádi püspök, szül. a francia Challex faluban 1812 aug. 11., megh. Temesvárt 1889 aug. 9. Atyja Bonnaz János Antal, I. Napoleon császár seregében mint hadnagy szolgált, anyja Hugueniot Franciska volt. Az atya a lipcsei csatában 1813-ban elesett, mire az anya a 7 éves fiuval Magyarországba költözött, hol sógora Bonnaz Antal Nagy-Őszön (Torontálm.) plébános volt. B., miután liceumi tanulmányait Szegeden elvégezte, a papi pályára lépett s Bécsben a Pazmaneumban eltöltvén az előkészítő éveket, Lonovits József által 1837. pappá szenteltetett. Kápláni és teológiai tanári rövid működése után 1844. nagy-őszi lelkésszé, 1850. pedig a «temesi bánság és szerb vajdaság» összes magyar és német népiskoláinak ideiglenes felügyelőjévé lőn. 1859. apáttá, 1860., június 10. pedig a Csajághy Sándor halálával megüresedett csanádi püspökségre neveztetett ki. 1870. részt vett a vatikáni zsinatban. 1871. a vaskoronarend I. osztályát kapta. Mint püspök roppant tevékenységet fejtett ki, mint gazda ritka szakértelemmel minta-uradalommá tette a püspöki birtokot s annyi jót tett, hogy általános tiszteletet gerjesztett. 100 ezer forinttal két kanonoki széket alapított. A rosszul javadalmazott lelkészek részére s a papi nyugdíjalapra 100 ezer forintot adott. Számtalan templomot és iskolát emelt, tizenkilenc plébániát alapitott. A Miasszonyunkról nevezett apácákat egyházmegyéjébe behozta s letelepítésökre százezreket áldozott, a közjóra közel 2 milliót áldozott. Betegsége miatt 1874-ben Németh József kanonokot püspökké szentelte s őt helyetteséül nevezvén, 16 éven át vele és általa kormányzá megyéjét.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Bonnaz Sándor, csanádi püspök, szül. 1812 aug. 11-én. Rokona, Bonnaz Antal nagyőszi plebános neveltette. A filozófiát Szegeden, a theológiát a bécsi Pázmáneumban végezte. 1738-ban a temesvári papnevelőben tanár volt. 1840-ben lelkész lett Nagyőszön. 1850-ben a Temesi-Bánság és Szerb-Vajdaság magyar és német iskoláinak főfelügyelője volt. 1853-ban csanádi kanonok és a bánsági helytartóság osztálytanácsosa, a vaskoronarend II. osztályú lovagja. 1860-ban csanádi püspök, 1862-ben pápai trónálló lett. 1870-ben részt vett a vatikáni zsinaton. 1871-ben a vaskoronarend I. osztályával tüntették ki. Később v. b. t. t. lett. Meghalt Temesvárt, 1889 aug. 9-én. Egyike volt a csanádi egyházmegye legkiválóbb püspökeinek. Mint kitűnő gazda, a püspöki birtokot mintagazdasággá tette. Egyházi és jótékony alapítványainak értéke több millió forintra rúg. 100.000 forinttal két új kanonoki széket alapított, 1872-ben 100.000 forinttal megvetette alapját a Szt. Imre fiúnevelő intézetnek. A rosszul javadalmazott lelkészek részére és a papi nyugdíjalapra szintén 100.000 forintot adományozott. A M. Tud. Akadémiának 10.000, a szegedi nőtanító-képzőre 60.000, a temesvári székesegyházra 50.000, a gimnáziumi alapra 20.000, a szeminárium templomának 15.000, az aradi templomra 40.000, a szegedi templomra 100.000, papok felsegélyezésére 53.000 frtot adott. A Notre Dame apácák intézetét 100.000 frttal fölépítette, ugyancsak 155.000 frttal árvaleányintézetet és a szegény iskolanővérek számára Lippán, Verseczen, Oraviczabányán, Szeged-Alsóvároson, Lugoson, Nagy-Becskereken, Földeákon zárdákat s internátussal ellátott leány-iskolákat alapított. Saját költségén épített 7 díszes templomot, 2 imaházat és 6 kápolnát; ezenkívül jelentékeny összegekkel járult az egyházmegye különböző községeiben 53 templom fölépítéséhez és berendezéséhez. Jótékony célú adományai meghaladják a kétmillió forintot. Végrendeletileg egy róm. kath. egyetemre 100.000 frtot hagyott. A főrendiházban tartott beszédei a Naplókban vannak.
Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temesvár