Boksánbánya, Németboksán, Újboksánbánya/Bocşa Montană/Deutsch-Bokschan, Deutsch-Bogschan, Neuwerk:
1. Német-B. (Bogsánbánya, Bogsia montana), kisközség Krassó-Szörény vármegye bogsáni járásában, 2956 oláh és német (csak 197 magyar) lak.; a lugos-bogsáni esperesség, a járási szolgabírói hivatal és kir. közjegyzőség székhelye; van járásbírósága, adóhivatala, erdészeti hivatala, takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelyisége), iparos tanonciskolája, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala, postatakarékpénztára. Marhavásárai élénkek. B. jelentékeny bányatelep, mely az osztrák-magyar államvasút-társaság délmagyarországi uradalmához tartozik; vas faszén-olvasztó s 3 aknás pest, melyek évenként 5000 tonna tarka, szürke és fehér nyersvasat termelnek. Az itteni mészkőbánya 4500 tonna kitűnő meszet s 15.000 tonna igen jó útkavicsot szolgáltat; a mész égetésére 3 aknás pest szolgál. Német-B. múlt századbeli telep. Felette Boksa vára volt, mely Temesvár eleste (1552) után a törökök kezébe került; 1595. Borbély György lugosi bán ismét bevette, de újból a törököké lett, kiktől 1597. Báthory Zsigmond vette vissza. 1604. árulás útján harmadízben a törököké lett, de ugyanazon évben Rákóczy Zsigmond Trombitás Istvánnak adományozta. 1658. a várat légbe röpítették, s újból való fölépülte után a törökök megint lerombolták. Ma csak csekély romja maradt fenn. Savoyai Jenő kormányzósága idejében a tőrök hódoltság alatt parlagon hevert bányák ismét mívelés alá kerültek.
2. Román-B. (Bogsia romona), kisközség ugyanott, 2794 oláh lak., van fűrészmalma, vasúti állomása, posta- és távíróhivatala, Bányász-címer.postatakarékpénztára, főerdészeti hivatala. Az innen 7 km-nyire levő Kraku ku aur (Aranyhegy) nevű hegyben a rómaiak által művelt aranybányákat 1885. egy angol társaság (South-Hungarian Gold Mining Syndicate) szerezte meg; bár a szienitben fekvő aranyérc 4 főérben fordul elő 1,5-4 m. vastagságban, s az erek ezüstben igen gazdagok, a társaság a mívelést beszüntette, miért is 1887. The Árpád Gold Syndicate Limited (Árpádmű) új társulat alakult, de ez sem tudott boldogulni. B.-ból keskeny vágányú vasút visz Moravicába és Resicába. V. ö. Halaváts Gyula, Az Aranyos hegység Krassó vármegyében (Földr. Közlemények, 1891. 160-174.); u. az., A németbogsáni őskori leletekről (Archeol. Értesítő, VII. évf. 49.).
A 2002-es népszámlálás adatai szerint a lakósok száma 16.927 volt.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Boksánbánya, Németbogsán, Deutsche-Bogschan, v. Krassó-Szörény vm. (Bocșa, Ro.): plébánia a v. csanádi egyhm. oravicai esp. ker-ében. - 1723: alapították. Tp-át 1768: Szt Flórián tiszt. sztelték. Kegyura 1880: az Osztr. Állampálya-Társulat. Anyanyelve 1880: ném., m.; 1910: rum., ném., m. - Lakói 1840: 665 r.k., 1410 g.kel., 2 ev., 3 ref., össz. 2080; 1910: 1130 r.k., 260 g.k., 1821 g.kel., 53 ev., 55 ref., 49 izr., 1 egyéb vall., össz. 3369. Szentkláray I:400.
Kiss-Sziklay II:922.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon
Altwerk 1808: Alteswerk (L Boksán) fr Cr Hnt. 13: azh {!}. 1851: Altwerk, kis bányahelység Krassó vm-ben, 38 katolikus lakossal (Fé : 1: 24). 1888: », telep (t) Németbogsán KrSzö Bogsáni js (Je 213). » Boksánbánya.
Forrás: Erdélyi helynévkönyv
Német-Bogschán, bányamezőváros, Krassó vármegyében, a Berzava mellett, a verseczi és karansebesi országútban, Lugoshoz délre 5 mfdnyire: 551 német kath., 1241 n. e. óhitű, 12 evang. lak., r. kath., és óhitű anyatemplomokkal. Bányákat művel; vashámorai s öntőműhelye van. Székhelye egy helyettes bányatörvényszéknek, a vashámorokra s öntőműhelyre felügyelő tisztségnek. F. u. a kamara.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára
Oláh-Bogschán,
oláh falu, Krassó vármegyében, Dognácskához 2 órányira a verseczi országútban: 79 kath., 2023 n. egy. óhitű lak., óhitű anyatemplommal, nagy határral és erdővel.
Forrás: Magyarország Geográfiai Szótára

Boksánbánya KrSzö (Resicabanya-ÉNy) < Boksán 1. Kr 1534: castrum Bokcha, 1552: Baczka; 1597: castrum Bokcza, opp. Bokcza; 1720: Német-Bogsán, Vasziova (Pesty: Krassó II/1. 56). 1808: opp. Boksán (Német-), Deutsch-Bogschan ~ Werk-Bogschan (23). 1888: Német-Bogsán (Bogsánbánya) KrSzö Bogsáni js szh, 1888: ház 579, L 2803 (Je 537 & Neuwer és Altwer telepek). 1913: Boksánbánya KrSzö vm Boksánbányai js (Az). - 1909/19: Bogsa-Montană, Németbogsán (Bogsánbánya), & Buza-Turcului, Altwerk, Neuwerk, L 3116: r 1837; n, m, szerb, zs, szlovák (24). > Bocsa Montană > Bocsa Vasiova = Su 1: 86. 1534-1913. » Bocsa. Boksán 2. 1808: Boksán (Oláh-), Walachisch-Bogschan (23). 1828: Vallach Bogschán (Su) 1888: Román- Bogsán (Bogsia romana) KrSzö Bogsáni js (Je 607). 1913: Várboksán KrSzö vm (Az). - 1909/19: Bogsa-Română, Románbogsán, L 2985: r 2599; n, szlovák, m (24). > Bocsa Română Su 1: 86. 1828-1913. » Bocsa. < Kövesd. [42 A]
Forrás: Erdélyi helynévkönyv