Bokcsa vára
 
          A Berzava partján elterülő bányvárostól délre emelkedik az a hegy amelyen Német- és Románboksán között 200 m magasságban találhatók a középkori Bokcsa vár romjai. Ma már csak az építmény északi oldalának kevés falmaradványa és a sáncárok nyomai utalnak a volt várra.
 

Mára csak ennyi maradt a sokszor megvívott, lerombolt, levegőbe röpített büszke várból ... fekete-fehéren

            A vár első biztos említése egy 1534-es okiratból maradt ránk, amikor annak négy gazdája említtetik: a három Rakoviczay testvér és Vrabia György nemesek akik Lippán megkötött egyezményükben lefektették hogy „Bokscha várából amíg élnek egymást ki nem zárják, egymás ellen nem fordulnak”.
            A vár, amely 1552-ig Temesvárhoz tartozott, feltehetően Temesvár eleste s Lugos, Karánsebes, stb. meghódolása alkalmából, szintén 1552-ben került török kézre. A szultán Lugost és Karánsebest visszaadta ugyan János Zsigmondnak, Bokcsa várát viszont, tekintettel Temesvárhoz tartozását s mint olyan alkalmas helyet ahonnan a szörényi bánság közigazgatása gyakoroltassék, megtartotta magának.
            A környék hajdúi többször támadták a várat s egy 1563 évi levél szerint kis időre vissza is foglalták. 1594-ben Sinán temesvári beglerbég panasszal fordult Báthory Zsigmondhoz miszerint: „a fejedelem országában latrok gyülekeznek, kik Bokchiára, Facsátra és Marsinára betörtek és a marhát elhajtották”.
            1595-ben Borbély György lugosi bán 27 kis ágyúval Boksa várát lövette, a törököket kardélre hányattva, azt el is foglalta, majd a várat 3000 forintért eladta Fodor Ferenc karánsebesi nemesembernek.
            Báthory Zsigmond fejedelem a várat s más végvárakat visszafoglalva, 1597-ben azt Barcsay Andrásnak adományozta. A beiktatást azonban a vár régi tulajdonosai megakadályozták: a be-iktatásnak Rakoviczay Anna ellentmondott. A vár 1604-ben midőn, a rácok kegyetlenkedései során, megölték Fodor Ferencet és akinek neje nem vi-selte gondját a várnak, az újra török kézre került.
            Pontosan nem lehet tudni mikor űzték ki a törököket, tény azonban, hogy a várat Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem azt lugosi familiárusának, Trombitás Istvánnak adomá-nyozta, Boksa városával és tartozékaival együtt.
            1658-ban Barcsay Ákos lugosi bán, Boksánt és számos más községeket játszott a szultán kezére. A török uralom és Barcsay csínje elleni gyűlölet aztán oda vezetett, hogy katonái 1659 elején a várat felrobbantották. Ez panaszként hangzott el az 1659 évi szászsebesi tavaszi diétán.
            A várat újra felépítették és amikor 1695-ben Veteráni Frigyes császári tábornok értesülve, hogy azt Arnót pasa ostrom alá vette, segítséget (200 lovast) küldött annak megsegítésére. A segítség késedelme miatt azonban a várat elfoglalta a török s azt lerombolta. Ezután már nem építették újra.
            Pesty Frigyes szerint a környékbeli románok Gura Turcului-nak emlegetik, a nép Buza Turcului-nak mondja. A monda szerint a boksáni várat alagút kötötte össze a verseci várral, az alagút azonban valószínűleg csak Neuwerk keleti részéig vezetett, amely nyílást veszélyessége miatt a hatóságok 1912-ben betömették.

 

Pálkovács István

Forrás: Útjelző  II. évfolyam 7. szám  2002 december, az ERDÉLYI  KÁRPÁT EGYESÜLET Bánsági Osztályának honlapjáról.