Béga, a Tisza baloldali mellékfolyója ered Krassó-Szörény vármegyében a Pojana Ruszka hegység ÉNy-i oldalán, a Bágyeshegy É-i aljában, eleintén É-nak tart, majd Kurtyánál felvéve a Pojéni (vele egyenlő nagyságú) patakot, tágasabb lapályra jut s ezen Facset és Bálinc mellett elfolyva Ny-nak tart, Nagy-Topolovec mellett a Temes közvetlen közelébe ér s azzal két csatorna által össze is van kötve; Temesvárnál DNy-nak fordul s ez irányt Nagy-Becskerekig megtartja, itt D-re kanyarodik s Perlaszon alul, Titellel szemben terjedelmes posványok közt (Fehértó) a Tiszába ömlik. Egész hossza 254 km., forrása és torkolata közt az egyenes távolság 174 m., vízkörnyéke 2878 km2. Esése Temesvártól Klekig 1: 6266, innen Titelig csak 1: 7384. Temesvártól a torkolatáig (114 km.) kisebb hajókkal járható. Még a múlt században szilajon barangolta be Torontál és Temes vármegyék lapályait, kiöntéseivel nagy károkat okozva; egész torontálmegyei folyása óriási (több mint 120,000 hektárnyi) posvány volt, mely hasznot alig hajtott. Mercy Ferenc kezdte 1718. e mocsarakat lecsapolni s a folyót Facsettől Temesvárig szabályozni, hogy rajta fát lehessen úsztatni; egyúttal Temesvártól Klekig 70 km. hosszú (hajózási) csatornát ásott; meghagyván azonban a régi medret is, mely ezentúl főleg a Beregszó vizét vezette le; minthogy azonban az új csatorna száraz időben nem volt hajózható, Mária Terézia idejében Kastély mellett 10 km. hosszú tápcsatorna által a Temessel összekapcsolták, viszont a Béga tavaszi árvizeinek csökkentésére Topolovec mellett a Temesbe árapasztó csatornát hoztak. A B. ezáltal hajózhatóvá válván, immár az árvédelem ügyével kezdtek foglalkozni, de századunk közepén e műveket elhanyagolták s a B. vidéke oly állapotba jutott, mint Mercy ideje előtt. Ezért alakult 1871-ben a temes-bégavölgyi vízszabályozási társulat, melynek működése azonban pénzügyi nehézségek miatt az árapasztó csatornának kiigazításán kívül csak a meglevő töltések fönntartására és erősítésére szorítkozott. A B. szabályozásának, illetve ármentesítésének végleges befejezése céljából az országos vízépítési és talajjavító hivatal egy részletesen kidolgozott tervet ajánlott 1891. elfogadás és végrehajtás végett a társulatnak; mely szerint a B. árvizeinek fölöslege Kiszetó és Temesvár között részint a Temesbe vezettetnék át 6 árapasztó csatornán; részint az ezen csatornák közt e célra berendezendő területen raktározódnék: úgy hogy a hajózó csatornába a legnagyobb árvíz alkalmával is csak annyi víz jutna, amennyit ez kár nélkül levezetni képes. E tervezet kivitelét azonban a pénzügyi nehézségek mindeddig megakadályozták. A B.-nak csak egy jelentékenyebb mellékvize van, a Beregszó, mely jobbfelől ömlik bele. V. ö. Hunfalvy János, Magy. birod. természeti viszonyainak leírása (III. 446-450); Egyetemes földrajz II. 259-262. Zawadowski Alfréd, Magyarország árvízstatisztikája.
Forrás: Pallas Nagy Lexikon
Béga. Báró Mercy Claudius Florimundus tábornok, a temesi bánság első kormányzója, a ki 1716-ban,Temesvár visszavétele után e vidék adminisztrációjának vezetője lett, első sorban a Béga folyó rendezését kezdte meg, mert a töröktől visszahódított és temesi bánságnak elnevezett terület főhelyét, Temesvárt leginkább ez érdekelte. E várost csakis a Bega vizeinek szabályozásával lehetett rendesen megerősíteni és fejleszteni. A Bega folyó a XVIII. század elején egészen vad és rendezetlen állapotban kalandozta be Temes- és Torontál vármegye síkjait és miután vármegyénk határán 172Papdnál (Bobda) magába vette a Beregszó-patakot, azon túl igen nagy területeket állandóan víz alatt tartott, úgy hogy a Csene, Zsombolya, Csernye, Udvarnok, Begaszentgyörgy, Párdány, Ivánd, Torontáldinnyés községek közé eső kb. 200.000 holdnyi területen rendesen csak posványok és nádtermő rétek voltak. Csak Begafőnél (Klekk) bújt ki a folyó ismét a nagy rétségből és határozottabb mély mederben folyt tovább, Nagybecskereket és Ecsehidát (Écska) érintve, de Ecsehidán alul már ismét a Tisza árterébe jutott és ennek árvizeivel egyesülve, Perlaszon felül ismét nagy mocsárba, az úgynevezett Beloblatóba veszett el, melyből csak a Tiszának alacsonyabb vízállásakor nyert kedvező lefolyást. Hogy Temesvárt a bánság erős és hatalmas székvárosává lehessen tenni, többek között a Béga folyónak oly módon való rendezése vált szükségessé, hogy mocsarai lecsapoltassanak és hogy annak hajózhatóvá tételével Temesvár és vidéke élelmezése, valamint termékeinek értékesítése lehetővé tétessék. Ez kellő körültekintéssel és tervszerűséggel meg is történt és erről Temes vármegye monográfiájában lesz szó.
Forrás: Jankó Ágoston: Vízszabályozás és árvízvédelem