Bánáti apostoli kormányzóság, 1923. febr. 10.-1972. febr. 12.: a nagybecskereki püspökség elődje. - A trianoni békével a csanádi püspökségnek majdnem 1/4-ét (a Tisza-Duna-országhatárok által körülvett ter., Torontál és Temes vm. részek) a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz csatolták. A ter. 53 pléb-t, 9 lelkészséget, 119 filiát, foglalt magába, 1916: az egyhm. 76 papja gondozta, a pancsovai pléb. a minoritáké volt. - A belgrádi kormány 1919. VII. 23: az újonnan szerzett ter-ekre kiterjesztette az 1904. évi szerbiai iskolatörv-t, mely csak áll. és magánisk-t ismert el, felekezetit nem; 1920: min-tanácsi határozattal az 1912. évi szerb középisk. törv-t, mely szerint ezek is csak államiak lehettek, a magánisk-kat alsó fokúra és nyilvánossági jog nélkülire korlátozták. Az 1846: alapított nagybecskereki piar. gimn. tanárait távozásra kényszeríttették, megszüntetve ezzel a Tiszától K-re a m. tannyelvű és egyh. okt-t. - Glattfelder Gyula pp. Kovács István (1880-1948) nagybecskereki plnost nevezte ki helynökévé, majd a Sztszék a kalocsai főegyhm-től elcsatolt bácskai apostoli kormányzóság létrehozásával egyidejűleg Nagybecskerek székhellyel 1923. II. 10: e ter-et a m-ul is tudó Msgr. Rafael Rodic horvát ferences kinevezésével ap. kormányzósággá tette (Rodic 1924. X: belgrádi érs. lett, nagybecskereki helyn-e Kovács István). 1923. VII. 7: Belgrádban a ruménekkel megállapodást kötöttek, XI: fr. ellenőrzéssel véglegesítették a ruménekkel közös határt. 1924. I: a bácskai és a ~ot a belgrádi érs. joghatósága alá helyezték. Rodic érs. 1936. XI. 26: lemondott, helyére még e napon kinevezték Msgr. Josip Ujcicot (†1964. III. 24.) belgrádi érs-ké és a ~ ap. kormányzójává, kinek helyn-e Kovács István ill. a nagybecskereki pléb-n őt követő Szabó Márton (1870-1966) lett. - 1918 őszétől megkezdődött a m. hívők elköltözése. A pléb. nyelvi megoszlása: m. és ném. vegyes nyelvű hívő 1916: 109.701, 1939: 89.570; m. ném. és szláv vegyes nyelvűek 1916: 50.681, 1939: 47.633; m. nyelvűek 1916: 30.537, 1939: 38.509; ném. nyelvűek 1916: 22.323, 1939: 26.868; ném. és horvát vegyes nyelvűek 1916: 2.231, 1939: 4.014; az összes r.k. hívek száma 1916: 214.473, 1939: 206.595. - 1935: a hívek anyanyelvi megoszlása: 78.980 m., 111.182 ném., 7484 cseh, horvát, szl., szlovén, 2667 bolgár, 559 cigány. - A 27 régi alapítású pléb. mellett 1921-1922: alapították: Alsóelemér, Beresztóc, Bégafő, Bégaszentgyörgy, Csősztelek, Ernőháza, Écska, Galagonyás, Istvánföldje, Katalinfalva, Kerepallós, Lázárföldje, Nagykárolyfalva, Nagytószeg, Nagygáj, Nákófalva, Németcsernye, Omlód, Párdány, Rezsőháza, Szárcsa, Szenthubert, Szécsenfalva, Temeskutas, Torontálalmás, Torontálszécsény, Zichyfalva, Zsigmondfalva. pléb-ját. - 1968: már csak 27 pléb-nak volt saját papja. Az 1944 nyarán távozó ném-ekkel papjaik is elhagyták a Bánátot, a hívek száma 1960: 120.000-re, az egyhközs-eké 64-ről 40-re, az espségeké 8-ról 4-re apadt. 1961. VII. 17: Gabriel Bukatko belgrádi koadjutor érs. és bánáti ap. korm., 1964. III. 24: belgrádi érs. lett. A Sztszék 1971. XII. 22: Jung Tamást nevezte ki ap. korm-vá, akit 1972. II. 13: Nagybecskereken pp-ké szent.
Salacz 1975:120. - Schem. Jug. 1975.
Forrás: Magyar Katolikus Lexikon